A plakk gyulladáshoz vezethet
A rendszeres fogápolás nem csak a fogszuvasodás megelőzésének szempontjából fontos. Az ételek fogyasztását követően lepedék (plakk) jelenik meg a fogakon, mely megfelelő táptalaj a legtöbb baktérium számára, beleértve a fogakat és a fogágyat károsítani képes mikroorganizmusokat is. Megfelelő fogmosás hiányában a nyálban található ásványi anyagokkal keveredve a fogkő (calculus) kialakulását eredményezi, melynek érdes felszínén előszeretettel telepedik meg még több pathogén baktérium, idővel különböző gyulladásokat és fogínybetegséget okozva. Plakk képződésre és a szervezet erre adott gyulladásos válaszára különösen hajlamosak a cukorbetegek, vérképzőszervi betegségben szenvedők, anyagcsere-betegséggel élők, akiknek legyengült az immunrendszerük, a várandós nők, dohányzók, rendszeresen stressznek kitett személyek és a szájápolást elhanyagolók.
Az érszűkület a kapocs
Normális esetben a szánkban lévő baktériumok nem kerülnek be a véráramba. A fogazat elhanyagolása, s az ezzel együtt jelentkező ínygyulladással illetve fogágy-betegséggel együtt jelentkező fogínyvérzés azonban olyan apró sérüléseket eredményez az íny felszínén, melyeken keresztül a kórokozók a véráramba jutnak. Amint a véráramba kerülnek, bizonyos baktériumok, esetleg a gyulladások termékei a vérlemezkékhez tapadnak, és ezáltal alvadásra kényszerítik őket a vérerekben. A véralvadás nem megfelelő helyen lezajló folyamata pedig vérrögök kialakulásához vezethet.
Az új-zélandi Otago Dunedin Egyetem kutatócsoportjának kutatási eredményi szerint a szájból származó baktériumok ezzel együtt érelmeszesedést is képesek kiváltani. A szívbetegségre hajlamos egyénekben megemelkedik a CRP nevű gyulladásos fehérje szintje. A gyulladás pedig az érelmeszesedés kialakulásnak folyamatában bizonyítottan jelentős szerepet játszik, ugyanis az érfalban lejátszódó gyulladásos folyamatok fokozatosan szűkítik az ereket.
Hogyan függ ez össze a szívinfarktussal? Úgy, hogy infarktus során a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka pedig az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög.
Dr. Bajusz Örs a fentieken kívül több meglepő kóroktani összefüggésről is beszámolt a fogágybetegséggel kapcsolatban. Például kiderült, hogy a koraszülés is összefüggésbe hozható az elhanyagolt fogazattal, melyet a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja már évekkel ezelőtt nemzetközileg elismerten bizonyított.
A helyes fogápolás lépései
Fogmosás minden étkezést követően ajánlott, de legalább naponta kétszer, hiszen így biztosíthatjuk az ételmaradékok és lepedékek eltávolítását, és meggátolhatjuk a fogakat és fogágyat károsító baktériumok elszaporodását. Azonban fontos megemlíteni, hogy a fogmosás, szájápolás megfelelő kivitelezése fontosabb, mint a mennyisége.
Ezen kívül időnként szükséges lehet a professzionális szájápolás is, ami nem egyenlő a fogkő eltávolításával (depurálással), ahogyan azt sokan gondolják. Ez a szerteágazó eljárás ugyanis megszünteti az olyan okokat, amely lehetővé teszik, sőt megkönnyítik a baktériumok megtelepedését a fogakon és a fogpótlásokon – ismerteti Dr. Bajusz Örs, az Oxygen Fogászat fogorvosa, parodontológusa. – Ilyenkor a fogkő letisztítását követi az összes elszíneződés, felrakódás eltávolítása, a fogak felszínének felpolírozása, a nehezen elérhető íny alatti területek megtisztítása, az ínybarázdák átöblítése, az elálló szélű fogművek, tömések lesimítása, és ha szükséges, gyógyszeres-fertőtlenítő zselék behelyezése. Az igazán gondos kezelés része lehet a fogszabályozó eljárás is, hiszen a szabálytalan fogazat sokkal kevésbé tisztítható, így könnyebben megtelepszik rajta a lepedék.
Forrás: www.oxygenfogaszat.hu
Fotó: renjith krishnan/ FreeDigitalPhotos.net
.jpg){kind=small}
