A rizikófaktorok kiküszöbölhetők
Az érszűkületet, az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív, vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet.
A későn felismert, vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek ugyanakkor hatékonyan megelőzhetők. A betegségre hajlamosító fő tényezők a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas a vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért.
Az érszűkület négy stádiuma
1. Eleinte még nincs panasz, ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de az úgynevezett doppler vizsgálat még negatív. A fent említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetén a negatív doppler vizsgálat megnyugtató, mégis ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy komoly betegség. A doppler (ultrahangos) vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület.
2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ez a stádium az „intermittáló sántítás”.
3. Később már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására, vagy felkelés során enyhül, hiszen vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.
4. Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki. Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.
Súlyos következmények
Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkben is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő, akár végzetes kimenetellel.
Életmódváltás és orvosi kontroll
Az életmód-terápia, és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az orvosi, gyógyszeres terápia önmagában nem elég – hangsúlyozza dr. Telegdy Margit, az Oxygen Medical belgyógyásza. - Tehát nem fog gyógyulni a beteg, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta elengedhetetlen része kell, hogy legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetében nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet.
Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: dream designs/FreeDigitalPhotos.net
.jpg){kind=small}
