Egyes esetekben nem derül ki (azonnal), hogy valakinek személyiségzavara van, mivel gondolkodása és viselkedése természetesnek tűnik. A személyiségzavar sok esetben serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik. Számos típusa van, ezek közül néhány csak idősebb korban válik nyilvánvalóvá.
Tünetek
A személyiségzavarok három nagyobb csoportba sorolhatóak azonos jellegzetességeik és tüneteik alapján. Sok esetben egy személyiségzavar-típusban másik altípus jegyei közül is jelen lehet néhány.
A csoportú személyiségzavarok
Jellemzőjük a különös, excentrikus gondolkodás és viselkedés. Ide sorolható a paranoid, a skizoid és a skizotíp személyiségzavar. A diagnózishoz nem kell minden tünetnek jelen lennie.
Paranoid személyiségzavar
- Mindent átható bizalmatlanság, gyanakvás mások iránt
- Nem valós hiedelem arról, hogy az illetőt mások bántani/bántalmazni akarják
- Nem igazolt gyanú, hogy mások nem megbízhatóak, és nem lojálisak
- Állandó bizalmatlanság és gyanakvás, hogy mások az információt az illető ellen fordítják
- Ártatlan jelek, dolgok súlyos személyes sérelemként való értelmezése
- Dühös reakciók minden, akár enyhébb személyes véleményre
- Ellenszenves magatartás
- Nem igazolt gyanú, hogy társunk, párunk nem hűséges, megcsal bennünket
Skizoid személyiségzavar
- Személyes kapcsolatok hiánya, beszűkülése, az illető jobban szeret egyedül lenni
- Érzelemnyilvánítás hiánya
- Anhedonia, nem talál örömet semmiben
- Nem képes normális szociális kapcsolatokra
- Nem érdeklik mások dolgai, tevékenysége
- Egyáltalán nem mutat érdeklődést a szex iránt
Skizotíp személyiségzavar
- Furcsa ruházat, különös viselkedés, beszédmodor, viselkedés
- Különös, szokatlan érzékelések, hallucinációk, hanghallás stb.
- Színtelen érzelmek, nem megfelelő érzelemnyilvánítás
- Szociális szorongás, közeli rokonokkal sem érzi jól magát az illető
- Gyanakvás, nem megfelelő viselkedésmód mások iránt
- Mágikus gondolkodás: az illető úgy véli, hogy képes gondolata révén másokra hatni, befolyásolni őket
- Egyes események túlértékelés: mintha minden valami különös jelet hordozna számára
B csoportú személyiségzavarok
Ezekre jellemző a nagyon színes érzelemnyilvánítás: drámaiság, túlzott érzelmek, kiszámíthatatlan gondolkodás és cselekvés. Ide tartozik az antiszociális, a bordeline, a hisztrionikus és a narcisztikus személyiségzavar. Itt sem szükséges minden tünetnek jelen lenni a diagnózis kimondásához…
Antiszociális személyiségzavar
- Nem érdeklik mások érzelmei, problémái
- Gyakori hazudozás, csalás, mások átverése
- Ismétlődő összetűzések a törvénnyel
- Mások jogainak eltiprása
- Agresszív, erőszakos viselkedés
- Mások biztonságának semmibevétele
- Impulzív viselkedés
- Folyamatos felelőtlen viselkedés
- Egyáltalán nem érez bűntudatot
Borderline (határeseti) típusú személyiségzavar
- Impulzív, kockázatos viselkedésmód, pl. nem biztonságos szex, játékszenvedély, zabálásrohamok
- Bizonytalan, törékeny önkép
- Instabil de intenzív emberi kapcsolatok
- Hangulatingadozás, sokszor emberi kapcsolatokból adódó stressz miatt
- Öngyilkossági késztetés, önveszélyes cselekvések
- Intenzív félelem az egyedülléttől, magára hagyottságtól
- Az üresség állandó érzése
- Gyakori dührohamok
- Stressz okozta paranoia, gyanakvás, bizalmatlanság
Hisztrionikus személyiségzavar
- Folyamatosan igényli, hogy (csak) rá figyeljenek
- Drámai érzelmek, szexuálisan provokáló viselkedés
- Erős drámai hanghordozás, a véleményei hátterében kevés a tény
- Könnyen befolyásolható
- Gyenge, könnyen változó érzelmek
- Külső megjelenésére igen sokat ad
- Emberi kapcsolatok túlértékelése a realitáson túl
Narcisztikus személyiségzavar
- Az illető úgy véli, hogy fontosabb másoknál
- Személyes fantáziák: erő, siker, attraktivitás
- Mások szükségletei, érzelmei hidegen hagyják
- Tehetségének eltúlzása mások előtt
- A csodálat, imádat folyamatos elvárása
- Arrogancia, gőgösség
- Indokolatlanul elvárja, hogy megkülönböztetett módon bánjanak vele
- Irigység: mások iránt, ill. kölcsönösen
C típusú személyiségzavarok
Jellemzőjük a szorongás, félelem, ami áthatja a gondolkodást és viselkedést. Ide sorolható az elkerülő, a dependens és a kényszeres (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar.
Elkerülő, védekező típusú személyiségzavar
- Minden kritikára, elutasításra túlérzékeny
- Önértékelési zavarok: feleslegesség, kisebbségi érzés, a valódinál rosszabb külső önkép
- Elkerüli a más emberekkel való közös munkát, tevékenységet
- Szociális izoláció, elzárkózás, főleg az új dolgoktól, új emberektől való idegenkedés
- Közösségi helyzetekben, emberi kapcsolatokban fokozott szégyenérzet
- Félelem a megszégyenüléstől, minden viselkedését nem odaillőnek érzi
Dependens személyiségzavar
- Másokhoz való túlzott ragaszkodás, a róla való gondoskodás fokozott igénye
- Túlzottan alázatos viselkedés
- Önmgát nem képes ellátni, fél attól, hogy magára hagyják
- Önértékelési és önbizalomhiány, állandóan tanácsot vár másoktól, és megerősítést még a legkisebb dolgokban is
- Egyedül nem kezdeményez új dolgokat, igen csekély önbizalommal bír
- Félelem a vitáktól, konfliktusoktól
- Elviseli a bántalmazást, még akkor is, ha nem lenne szükségszerű
- Azonnal szoros új kapcsolatba kezd, ha esetleg az előző véget ért, megszakadt
Kényszeres személyiségzavar (OCD, obszesszív-kompulzív viselkedés)
- Szabályok, részletek fokozott figyelembevétele
- Extrém pontosság, perfekcionizmus, amely működészavarhoz vezet, ha valami mégsem sikerül. (Pl. azért nem tud egy projektet befejezni, mert saját, magas elvárásainak nem tett eleget…)
- Másokat állandóan ellenőrizni akar, képtelen feladatokat delegálni, átadni
- Elhanyagolja a barátait és az örömszerző tevékenységeket, mert annyira csak a munkájának él…
- Nem képes megválni az értéktelen tárgyaktól
- Merevség, konokság
- Erkölcsi, etikai merevség, hajlíthatatlanság
- Fukarság, fokozott kontroll bármely pénzkiadás, költség miatt
Milyen okok állhatnak a személyiségzavarok hátterében?
- Személyiségünk a gondolatok, érzelmek és viselkedések együttese, ez tesz valamennyiünket egyedivé. Ez befolyásolja, hogyan vélekedünk, hogyan értjük meg, és hogyan viszonyulunk a külvilághoz, de azt is, hogyan látjuk magunkat, milyen az önképünk. A személyiség születésünktől kezdődően formálódik, két fő tényező alakítja:
- Génjeink: az örökletesség főleg a temperamentumra hat, hogy valaki intenzívebb, csendesen, melankolikusabb stb.
- Környezeti hatások: minden, ami velünk történt, családunkkal, barátainkkal, iskola- és munkatársainkkal az évek során.
- A személyiségzavarok általában a genetikai és környezeti hatások kombinációjából adódva alakulhatnak ki. A gének hajlamosítanak, érzékennyé tesznek egyes dolgokra, a környezeti hatások pedig provokálhatják a zavar kialakulását.
Kockázati tényezők
- Családi halmozódás, akár a személyiségzavar, akár más mentális betegség tekintetében
- Alacsony iskolázottság, rossz szociális és gazdasági körülmények
- Gyermekkori bántalmazás (szóban, veréssel, szexuális visszaélés stb.)
- Zűrzavaros családi helyzet, amit gyerekként átélt az illető
- (Diagnosztizált) gyermekkori fejlődési zavar
- Agyi biokémiai zavarok, anatómiai eltérések
A 2. részben: diagnózis - kezelés - amit magunk is megtehetünk
Szerző: Dr. Székely Gábor
Forrás: Egészségkalauz
Fotó: amayaeguizabal/Pixabay.com
.jpg){kind=small}
