A néhány éve zajló kutatások bizonyos betegségek esetén (melanóma, tüdőrák) kiemelkedő eredményeket hoztak, és jelenleg is zajlanak a más daganatokat (tüdő-, emlő-, vese- és prosztatarák) érintő ígéretes kutatások – számolt be dr. Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense, aki szerint végső cél, hogy rutinná váljon az immunonkológiai kezelés.
Az immunterápia alapja az a felismerés, miszerint minden emberi szervezetben vannak ráksejtek, de normál esetben az immunrendszer képes arra, hogy felismerje és elpusztítsa azokat. Amikor a daganatsejtek képesek „elrejtőzni” az immunrendszer elől, aktiválódik a betegség. Ilyenkor „gátló receptorok” beiktatásával gátolják a szervezet immunválaszát. Az immunonkológiai fejlesztések ezeket a gátló pontokat iktatják ki, a gyógyszer hatására normál immunválasz jön létre, vagyis aktiválják az immunrendszer normál működését. Az immunterápia fokozza a T-sejtek azon képességét, hogy elpusztítsák a tumorsejteket – magyarázta dr. Dank Magdolna. A daganat eltűnhet, megmaradhat, de a beteg immunrendszerének folyamatos ellenőrzése alatt tartható, ezzel hosszú távú túlélés biztosítható. Az eddigi eredmények szerint az immunterápia más gyógymódokkal kombinálható, így a hatás fokozható.
Az érintetteknek a szakember azt tanácsolja, keressenek fel egy onkológiai centrumot, ott ugyanis meg tudják mondani, milyen betegségek előfordulása esetén hogyan lehet hozzájutni a terápiához. Kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden pl. melanómás beteg lesz alkalmas immunonkológiai kezelésre, ehhez különböző kritériumoknak kell megfelelni. Ám ha egy beteg lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen egy immunonkológiai gyógyszervizsgálatban, azt lehet vállalni, ha az onkológus javasolja.
A docens szerint a daganatgyógyászatban korábban alkalmazott eljárások, melyek a tumorsejtek elpusztítására fókuszáltak (a kemoterápia, a sugárterápia, a sebészeti beavatkozások és a különféle gyógyszeres célzott terápiák) fontos mérföldkövei voltak a gyógyításnak, de sok esetben nem eredményeztek teljes gyógyulást. Az immunonkológia viszont teljesen más koncepción alapul, a szervezetet az immunrendszert aktiválja, gyakorlatilag magát gyógyítja. Abszolút csapatmunka, ahol az érintett szakorvosnak, az onkológusnak, a radiológusnak, a képalkotó szakembernek és a patológusnak is nagyon összehangoltan kell dolgoznia. Ez a hagyományostól eltérő gyógymód más gondolkodásmódot igényel az orvosoktól is, paradigmaváltást hozhat a következő tíz évben az onkológiai ellátásban, és a kezelések közel 60 százaléka ezen alapul majd. Ez az arány jelenleg kevesebb, mint 3 százalék.
Forrás és fotó: Semmelweis Egyetem