Huszonkét kutató egyévnyi munkája után állt elő az IARC (International Agency for Research on Cancer, Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) a minap közzétett eredménnyel, ami – úgy tűnik – alapjaiban formálhatja át mindazt, amit a húsfogyasztásról gondoltunk. A tíz országból összeállít kutatócsapat többsége ugyanis nagyjából 800 felmérés adatait feldolgozva arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítható az összefüggés a feldolgozott húsfélék (felvágottak, szalámik, kolbászok, füstölt és pácolt húsok) fogyasztása és a vastagbélrák előfordulása között, ezért az „emberre bizonyítottan rákkeltő” 1. csoportba sorolta be azokat. A vörös húsok, azaz a sertés-, marha- és bárányhús esetében azonban nem tudtak hasonló biztonsággal, illetve megalapozottsággal állásfoglalást tenni, mivel a kutatások nem mutattak egyértelmű összefüggésre, illetve nem volt kizárható egyéb táplálkozási és életmódbeli tényezők hatása sem. A munkacsoport ezért arra a megállapításra jutott, hogy korlátozottan állnak rendelkezésre bizonyítékok arra, hogy a nem feldolgozott vörös húsok fogyasztása az egyes tumoros betegségek, így a vastagbél-, prosztata- és hasnyálmirigyrák gyakoriságát növelhetik, ezért azokat a 2A kategóriába sorolták, azaz „embereknél valószínűleg rákkeltő hatásúak” lehetnek.
Egy társaságban a szalámi és a cigaretta
A legmeglepőbb, hogy így a feldolgozott húsfélék ugyanabba a csoportba kerültek, mint a cigaretta, az alkohol vagy éppen az azbeszt. Sok híradásban sajnos már csak erről számoltak be, a megfelelő háttér ismertetése nélkül, így azt a látszatot keltve, hogy az ilyen húsfélék fogyasztása a cigarettázáshoz hasonlóan káros lehet. A nagy vihart kavaró bejelentés azonban nem állít ilyet, de felhívja a figyelmet a veszélyekre. A TÉT Platform Egyesület szakértői segítenek megismertetni a kutatások hátterét és elmagyarázzák, mit is érdemes figyelembe venni az intelmekből.
A WHO rákkutatással foglalkozó szervezete szerint rendszeresen, napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a vastagbélrák kockázatát. Viszont már a közleményben is kihangsúlyozzák, hogy ez csak társadalmi méretekben mérhető, az egyes emberek szintjén szinte felfoghatatlanul kismértékű a valós kockázat és annak növekedése. A tanulmány arra is felhívja a figyelmünket, hogy a húsok és a húsfélék értékes, az emberi szervezet számára fontos tápanyagokat, B vitaminokat, értékes hem-kötésű vasat és cinket tartalmaznak, ezért a kockázatok figyelembevétele mellett továbbra is a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás részei maradhatnak.
Dr. Cristopher Wild, az IARC igazgatója szerint eredményeik leginkább arra szolgálnak, hogy felhívják a kormányzatok vagy az illetékes nemzetközi szervezetek figyelmét, így a jövőben összeállításra kerülő táplálkozási javaslatokat ebből a szempontból is mérlegelhetik majd.
Az 1. csoportba sorolt anyagok valóban bizonyítottan képesek tumoros megbetegedést okozni az emberi szervezetben, azonban fontos azt is figyelembe venni, hogy ezek között is vannak különbségek. Felelőtlenség összehasonlítani a tüdőrák kockázatának növekedését a cigarettázás vagy az azbesztpor belélegzése miatt azzal, amennyivel a vörös és a feldolgozott húsok rendszeres, nagymértékű fogyasztása növeli a vastagbélrák kockázatát. A csoporton belüli különbségekre az is rámutat, ha megnézzük, miket soroltak ide: a 118 elemet számláló listán a dohányzáson és mostantól a vörös húsokon kívül megtalálható például a formaldehid, az UV-sugárzás, általánosságban maga napsütés is (!), valamint a fűrészpor és a légszennyezés.
Most akkor ehetünk húsból készül ételeket?
Antal Emese, dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője a tanulmány kapcsán először azt emeli ki, hogy bizonyos húsfélék túlzott fogyasztása esetén rákkeltő hatásáról már korábban is tudtunk. A pácolt, valamint a füstölt húsfélék nagymértékű bevitele káros hatásokkal járhat, melynek hátterében a nitrites pácsó, illetve a füstöléskor, füstaroma használatakor az ételbe kerülő vegyületek tehetnek. Régebben is rámutattak már erre, a mostani vizsgálat ezt megerősítette és a figyelmeztetést kiterjesztette az összes feldolgozott húsfélére és a vörös húsokra.
A szakértő szerint érdemes ügyelni a mennyiségre – ezt hangsúlyozza a WHO közleménye is – mivel a húsfélék értékes fehérje, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt elengedhetetlen részei a táplálkozásnak. Arra is felhívja a figyelmet, hogy a vastagbélrák megelőzésében bizonyított szerepe van a rostdús táplálkozásnak, érdemes minden nap többször is teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztani. Antal Emese azt is elmondta, hogy számos hústermékeket előállító cég évek óta tudatosan törekszik arra is, hogy az általuk előállított termékekben minél kevesebb, csak a technológia miatt szükséges mennyiségű adalékanyag legyen, így is mérsékelve a kockázatot.
Kérdések és válaszok a vörös húsok fogyasztásáról
A hal és a csirkehús akkor nem rákkeltő?
A jelenlegi vizsgálatok csak a vörös húsok és az abból készült húsféleségek fogyasztása és a vastagbélrák gyakorisága közötti összefüggést tárták fel. Minden bizonnyal egészségesebb lehet a csirkehús és a hal fogyasztása – utóbbiban omega-3 zsírsavakat találunk, amelyek bizonyos mértékű védőhatást fejtenek ki –, azonban ezzel kapcsolatban nem végeztek kutatásokat.
Érdemesebb-e inkább vegetáriánusnak lenni?
A WHO vizsgálata nem terjedt ki a húsfogyasztás és a vegetáriánus étrend összehasonlítására, arra azonban felhívják benne a figyelmet, hogy a vegetáriánus étrendnek az előnyök mellett számos hátránya is van, illetve hogy a húsfélék a bennük lévő értékes tápanyagok miatt fontosak a szervezetünk számára.
Milyen mennyiségű vörös hús fogyasztható biztonságosan?
Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan emelkedik a tumoros betegségek kockázata – összegzi a kutatás. Ha számszerűsíteni szeretnénk, akkor a következő adatokból indulhatunk ki: a vastagbélrák bekövetkezésének kockázatát napi 50 grammnyi, rendszeresen fogyasztott feldolgozott húsféleség 18 százalékkal növeli. A vörös húsok esetében pedig a valószínűsített, de nem bizonyított kockázat napi 100 grammonként 17 százaléknyi növekedést jelent.
Többféle tumoros betegség is kapcsolatba hozható a húsfogyasztással?
Egyelőre csak a vastag- és végbélrák esetén beszélhetünk kimutatható, de alacsony szintű kockázatnövekedésről, korlátozott számú bizonyíték mutat a prosztata- és a hasnyálmirigy-tumor rizikójának növekedésére. Egyes feltételezések szerint a gyomorrák előfordulása is kapcsolatba hozható a húsfélék fogyasztásával, de erre még nincsenek bizonyítékok. Mindegyik típusú betegség esetében még további vizsgálatok szükségesek.
Hány megbetegedés hozható összefüggésbe a húsfélékkel?
Nehéz lenne még pontosan számszerűsíteni, de egy független nemzetközi vizsgálat, a Burden projekt keretében találunk becsléseket. Ezek szerint a feldolgozott húsfélék nagymértékű fogyasztásával összefüggésbe hozható tumoros megbetegedések száma világszinten évente 34 ezerre tehető. A vörös húsokban gazdag táplálkozás esetében ez körülbelül ötvenezerre tehető. Érdemes ezt a számot összevetni a dohányzás miatt tumoros betegségekben meghalt emberek 1.000.000 feletti számával. Világszerte évente 600.000 ember hal meg az alkoholfogyasztás miatti tumoros betegségekben, és 200.000 azért, mert a szennyezett környezet miatt lett rákbeteg.
Biztonságosak-e a boltokban kapható húsok?
Gyakorlatilag az összes európai ország rendelkezik olyan minőségbiztosítási rendszerrel, amely a húsokat a tenyésztés helyszínétől a fogyasztóig védi. Sokan másként gondolják, de a növekedésserkentő hormonok használata az EU egész területén tilos, és az esetleges antibiotikus kezelések után is be kell tartani az élelmiszerbiztonsági várakozási időt a hús feldolgozása előtt.
Jelenleg a legtöbb táplálkozási ajánlás a húsok, húsfélék, szárnyasok vagy halak napi szintű fogyasztását ajánlja. A Rákkutatási Világalapítvány korábban megfogalmazott ajánlásában a hetente elfogyasztott vörös húsok mennyiségét heti 500 gramm mennyiségben szabta meg.
Fotó: miriangil/pixabay.com
.jpg){kind=small}
