A kisbaba nyelőcsöve nem volt teljes, így táplálni sem lehetett. A nyelőcső meglévő felső és alsó szakaszát három kis metszésen keresztül, thoracoscopiás eljárással egyesítették az orvosok.
Ez volt az első ilyen beavatkozás az országban – mondja Dr. Kálmán Attila gyermeksebész, a mindennapokban csak kulcslyuksebészetként emlegetett thoracoscopiás eljárást végző csoport vezetője. Hozzátette: az újszülött egy ritka fejlődési rendellenességgel, nyelőcső atréziával született. A nyelőcső a garatból indulva vakon végződött a mellkasban, majd egy szakaszon hiányzott; a gyomorból felfelé, a rekeszizmon át haladó rész pedig egy sipollyal a légcsőbe nyílt. A műtét során a sipoly zárása után a felső és alsó nyelőcsődarabot össze kellett varrni – mondja Dr. Kálmán Attila.
Mivel az újszülöttet nem lehetett táplálni, azonnali beavatkozásra volt szükség. Ilyen esetekben eddig csak a mellkas megnyitásával tudták a szükséges műtétet elvégezni. Ez volt az első alkalom, hogy nagy sebhely nélkül, thoracoscop segítségével, három vékony csövön keresztül sikerült a nyelőcső folytonosságát helyreállítani – hangsúlyozza Dr. Kálmán Attila. Hozzáteszi: alig marad heg, kisebb a fertőzésveszély, mint a hagyományos műtétnél, és egy sor hosszútávú ortopédiai problémát – például váll aszimmetriát, gerincferdülést – is meg lehet vele előzni.
Magyarországon 3-4 ezer élve születésre jut egy nyelőcső-elzáródás. Ez évente 20-30 esetet jelent, ebből körülbelül 10-et a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján látnak el. De nem csak rajtuk segítenek a kulcslyuksebészeti eljárások – mondja Dr. Kálmán Attila hangsúlyozva, hogy a nagy hasi- és mellkasi feltárások nélkül végzett úgynevezett minimálinvazív eljárásokat egyre szélesebb körben alkalmazzák, igyekeznek minél fiatalabb gyermekeken, és minél összetettebb problémáknál is ezt választani.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: trestletech/pixabay
.jpg){kind=small}
