Magyarországon mintegy 300 ezer asztmás beteg van, becslések szerint 5-10 százalékuk lehet ún. súlyos asztmás, többségük a fiatal felnőttek közül kerül ki. Esetükben a belégzőkészítményeken alapuló terápia nem mindig elegendő, speciális kezelésre lehet szükségük, de sokszor így sem lehet elérni a tünetmentességet – mondta Dr. Tamás Lilla, a Pulmonológiai Klinika docense. Mint kiemelte: súlyos asztmások esetében a differenciáldiagnosztika is jelenthet nehézséget, speciális laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra lehet szükség. Emellett az utóbbi években sokat fejlődött a súlyos asztma kezelése, elérhetővé váltak vagy a közeljövőben várhatók olyan személyre szabott biológiai terápiás lehetőségek, melyekkel megőrizhető a betegek munkaképessége, életminősége. Ugyanakkor a súlyos asztma ellátásához különleges szakértelemre, valamint speciális laboratóriumi és egyéb vizsgálatokra van szükség, ezért fontos, hogy az érintett betegek eljussanak azokba a progresszivitás csúcsán lévő nagy központokban, ahol mindez rendelkezésre áll. A súlyos asztma ellátással kapcsolatos iránymutatás szerepel az Emberi Erőforrás Minisztérium 2015-18. között hatályos asztma irányelvében is, melynek szakmai koordinátora a Pulmonológiai Klinika docense volt.
A Pulmonológiai Klinika ambulanciájára jelenleg elsősorban a budapesti tüdőgondozók küldik betegeiket, de a progresszív ellátás keretei között az ország bármely pontjáról fogadnak súlyos asztmával küzdő betegeket. Azoknak az asztmás betegeknek, akik évente többször szisztémás szteroidot igénylő rohamaik vannak, valamint a belégzőszer előírásszerű használata mellett is olyan panaszokkal küzdenek, mint a fulladás, éjszakai köhögés, sípolás, terheléses nehézlégzés, mellkasi nyomásérzés, érdemes felkeresniük a speciális centrumot, mivel ezek a tünetek súlyos asztmára utalhatnak – mutatott rá Dr. Tamás Lilla.
A hazai súlyos asztmások számáról, a betegség fenotípusairól pontos adatok jelenleg nincsenek, ezért a Magyar Tüdőgyógyász Társaság nemrég súlyos asztma pilot regisztert hozott létre, az országos adatbázis kiépítése érdekében; ennek egyik szakmai vezetője szintén a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika docense.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
.jpg){kind=small}
