Mit együnk influenzajárvány idején?

Étrend-kiegészítők szedése és a „szuper élelmiszerek” fogyasztása helyett a változatos, sokféle alapanyagot tartalmazó étrenddel hatékonyabb működésre serkenthetjük védekező rendszerünket, ami influenzajárvány idején különösen fontos – mondta Veresné Dr. Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék főiskolai tanára. Az immunrendszert erősítő értékes tápanyagokat természetes forrásból, élelmiszerekkel elfogyasztva nem lehet túladagolni, sőt ezek egymás hatását és hasznosulását is támogatják.

A szervezet természetes ellenálló képessége nagymértékben javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidáns hatású biológiailag aktív növényi vegyületeket (pl. flavonoidok), és teljes értékű fehérjét. Az immunrendszer szempontjából kiemelt szerepe van a cinknek, amely a sejtek szaporodáshoz, újraképződéséhez szükséges – sorolta a dietetikus hozzátéve, a tökmag, sovány marhahús, és a hüvelyes növények mind jó cinkforrások.

A vitaminok közül a B12-, az A-, C- és E-vitaminok fogyasztására kell különös gondot fordítani, ám fontos, hogy ezeket – a túladagolás elkerülése érdekében – elsősorban ne étrend-kiegészítőkkel vigyük be szervezetünkbe, hanem természetes forrásokból. A B12-vitamin minden állati eredetű termékben (pl. hús, hal, tojás, kefir), valamint dúsított gabonapelyhekben megtalálható.  Az A-vitamin véd a fertőzésektől, mivel elősegíti a bőr és a nyálkahártya épségét, és ezáltal kevesebb esélyt ad kórokozók szervezetbe jutására. Veresné Dr. Bálint Márta javaslata szerint naponta szükséges A-vitamin tartalmú élelmiszereket (pl. máj, tojás, tejtermékek, margarin), vagy ezek előnyagát, a béta-karotint tartalmazó színes zöldségeket (pl. sütőtök, piros húsú kaliforniai paprika, brokkoli) és gyümölcsöket (pl. aszalt sárgabarack) fogyasztani.

A túlzásba vitt C-vitamin bevitel idővel akár vesekő kialakulásához is vezethet, a napi szükséglet duplája (180-200 mg) már nagymértékben támogathatja az immunrendszer működését – hívta fel a figyelmet a főiskolai tanár. A legjobb természetes C-vitamin-források a friss gyümölcsök (pl. citrusfélék, kivi), zöldségek (pl. zöldpaprika, kelbimbó, karfiol, fejes-, kel- vagy savanyú káposzta). A káros szabadgyököket hatástalanító E-vitaminnak szintén fontos szerepe van a légutak egészsége szempontjából, valamint segíti az immunsejtek képződését. Az étolajokon kívül többek között a gabonacsírákban és tojássárgájában található meg – ismertette Veresné Dr. Bálint Márta.

Immunrendszerünk felépítéséhez jó minőségű fehérjére is szükség van, mely a sovány tejtermékekben (pl. túró, joghurt), húsokban, halakban, tojásban található. Ezek hasznosulásához, anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen a B6-vitamin, melynek gazdag forrásai többek között a barna rizs, és a teljes kiőrlésű gabonatermékek.

A bélrendszernek is jelentős szerepe van az immunvédekezésben – szögezte le Veresné Dr. Bálint Márta. A probiotikus joghurtok olyan hasznos baktériumokat tartalmaznak megfelelő számban, amelyek a vastagbélben megtapadva kevesebb életteret hagynak a kórokozóknak, így támogatják a bélflóra és a védekezőrendszer épségét. A népi gyógyászatban már bevált fokhagyma jellegzetes ízét és illatát adó hatóanyaga (allicin) baktérium-, vírus- és gombaellenes hatású, érdemes ezért főzéshez és salátákhoz bátran használni belőle – javasolta a főiskolai tanár.

Veresné Dr. Bálint Márta felhívta a figyelmet, hogy hányás, hasmenés, étvágytalanság esetén nem gond, ha valaki egyáltalán nem tud enni, ám ilyenkor legalább napi 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása szükséges, amivel elkerülhető a kiszáradás és a baktériumok is könnyebben kiürülnek a szervezetből. A különösen veszélyeztetett csoportoknál – gyerekeknél, és időseknél – hasmenéssel, hányással járó fertőzés esetén segítséget jelent a gyógyszertárban kapható ún. orális rehidráló sókeverékkel készített folyadék fogyasztása, amivel pótolni lehet a szervezetből a tünetek következtében kiürült ásványi anyagokat és vizet.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: cattalin/pixabay