A HPV és a méhnyakrák kapcsolata
A nemi úton, nyálkahártya kontaktus révén terjedő humán papillomavírus, röviden HPV vírus bizonyos altípusai hozhatók összefüggésbe a méhnyakrák kialakulásával. Azért is fontos erről a vírusról, az ellene adható oltásról, valamint a HPV-tesztről beszélni, mert az ÁNTSZ adatai szerint 2012-ben a méhnyakrák a világon a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés volt a nők körében, és a kilencedik leggyakoribb a rákos halálok sorában. Ami a magyarországi adatokat illeti elmondható, hogy 2008 és 2014 között Magyarországon évente átlagosan 408 nő halt meg méhnyakrák következtében. Dr. Demjén László az Oxygen Medical szülész-nőgyógyász szakorvosa kiemelte: a HPV előfordulása az elmúlt időszakban rohamosan nőtt, ugyanakkor pontos válasz nincs arra, hogy mi áll ennek a hátterében. Fontos kiemelni azt is, hogy a több mint száz típussal rendelkező HPV vírus nem okoz minden esetben méhnyakrákot. A legtöbben úgy esnek át egy HPV-fertőzésen, hogy észre sem veszik. Az immunrendszer ugyanis az esetek többségében felveszi a harcot a fertőzéssel és legyőzi azt.
Alacsony és magas kockázatú HPV
Dr. Demjén László kifejtette: az alacsony kockázatú típusok az esetek nagy részében nem okoznak problémát a szervezetben, viszont okozhatnak szemölcsös eltéréseket, mint például a condyloma, mely az egyik legelterjedtebb betegség. A szeméremtesten szemölcsszerű elváltozásokat okoz, mely kiterjedésben a legkülönbözőbb méreteket öltheti. Súlyosabb formában átterjedhet a hüvelybemenetre, a végbél környékére, a comb és az alhas felszínére is. Az alacsony kockázatú típusok által okozott elváltozások az életre veszélyt nem jelentenek, de kiterjedtebb formáinál igen kellemetlen, életminőséget és szexuális életet jelentősen rontó tényezőnek számítanak. Van azonban a százból legalább tizenhárom olyan altípus, mely hozzájárulhat a méhnyakrák kialakulásához. Kiemelkedik ezek közül kettő, a 16-os és 18-as, mely a méhnyakrákos esetek mintegy hetven százalékáért tehető felelőssé. A magas kockázatú típusok a méhnyak hámjának szöveti átalakulását idézhetik elő. Ezek szemmel látható elváltozást nem okoznak, ám éveken keresztül fennálló vírushordozó állapot esetén a vírusfertőzésből rákmegelőző állapot, majd invazív rák jöhet létre. Ennek időtartamát jelenleg tíz, tizenöt évre teszik, elegendő időt kínálva tehát a fertőzés időben való felismerésére és a szükséges további vizsgálatok és terápiás lépések megtételére. A méhnyakrák azonban védőoltással és szűréssel megelőzhető.
HPV-teszt, a méhnyakrák megelőzésére
„A HPV-teszt ma még egyelőre nem ajánlott Magyarországon, illetve nincs a protokollban.” - ismertette Dr. Demjén László, hozzátéve, hogy csak panasz esetén van rá szükség. Ilyen panaszok lehetnek többek között a visszatérő gyulladások, folyás, viszketés, kellemetlen érzés, illetve a nemi szervek bármilyen típusú elváltozása. Kifejtette ugyanakkor, hogy bárki elvégeztetheti a tesztet, akinek bármilyen tünete, panasza van, vagy felmerül a HPV-fertőzés gyanúja, esetleg olyan partnerrel volt az elmúlt időszakban, akinek bizonytalan a kiléte. Míg a nőgyógyászati rákszűrés során a méhnyálkahártya, illetve a méhnyak felszínén levő hámsejteket nézik mikroszkóp alatt, addig a HPV-teszt alkalmával a méhnyakon lévő nyákból szűri ki a vírusok jelenlétét. Eredmény általában egy hét múlva várható a tesztet követően. Pozitív eredmény esetén a kezelőorvos a méhszájlelet, a rákszűrés és a panaszok függvényében dönti el, hogy milyen további kezelést javasol. Mindenképpen egyéni a döntés. Dr. Demjén László kitért arra is, hogy a HPV vírus hordozói általában a férfiak. Az ő esetükben azonban a vírus leggyakrabban tünetmentes, de a krónikus fertőzöttség megjelenhet akár a nemi szerv bőrén szemölcsök formájában. A fertőzéssel növekszik a pénisz és szájüregi daganatok kialakulásának veszélye is, bár ez sokkal ritkább, mint a nők esetében. A vírushordozó férfi növeli szexuális partnere méhnyakrákra irányuló kockázatát, így a gumióvszer használata nagy mértékben csökkenti a fertőzés veszélyét.
HPV és a várandósság kérdése
Előfordulhat, hogy egy várandós kismama szervezetében kerül kimutatásra a HPV vírus. Dr. Demjén László elmondta, hogy egyelőre nincs egyértelmű állásfoglalás a kismamákkal kapcsolatban. „Annyi tény, hogy ha Magyarországon valaki terhes és fertőzött HPV-vel, akkor egyelőre kezelést, teendőt nem igényel. Szülés után természetesen ismételt vizsgálatokra van szükség.”
„Megosztott az állásfoglalás a HPV vírus oltással kapcsolatban.”
Ma Magyarországon két védőoltás típus érhető el. Az egyik oltástípus a már korábban is említett 16-os és 18-as, a két leginkább magas rizikójú HPV-vel szemben jelent védelmet. A másik pedig a két leggyakoribb alacsony rizikójú forma a 6-os és a 11-es ellen is védelmet nyújt. A legideálisabb az oltást még serdülőkorban, a szexuális élet megkezdése, a HPV vírussal való találkozás előtt megtenni. 2014-ben vezették be Magyarországon iskolai kampányoltás keretében a HPV elleni önkéntes védőoltást a tizenkettedik életévüket betöltött, általános iskola hetedik osztályát végző lányok körében. Dr. Demjén László kifejtette: „Az utóbbi időben megosztott az állásfoglalás a HPV vírus oltással kapcsolatban. Mindenképpen jó ötletnek találom és szoktam javasolni pácienseim körében.” Kitért arra is, hogy az oltás alkalmazható mindazoknál a személyeknél, akik potenciálisan ki vannak téve a vírusfertőzésnek. Mint fogalmazott: „Ez a promiszkuitással és az egyéb nyitott gondolkodással függ össze”. Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot, ezáltal a szervezetünk képes lesz kivédeni a fertőzést. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy ha a méhnyakrák, vagy annak megelőző állapota már kialakult, a vakcina már nem alkalmazható.
Forrás: Oxygen Medical
Fotó: CDC / Judy Schmidt / Free Stock Photos.biz
.jpg){kind=small}
