Egyre több embernél fordul elő hámsejtekből kiinduló bőrrák

A Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára hozzátette, ide tartozik a basalioma, amely a leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganat, minden harmadik embernél alakul ki élete során. A másik legismertebb típus a laphámrák, előfordulása nagyjából a tizede lehet a basaliomáénak. Mindkét elváltozásra jellemző, hogy lassan alakul ki, és jól kezelhető, ha azonban elhanyagolják, a basalioma akár tenyérnyi méretűre is nőhet, a laphámrák pedig áttétet adhat. 

A nem festékes bőrrákok közül a bazálsejtes karcinóma, azaz a basalioma és a laphámrák (spinalioma) a leggyakoribb – mondja Dr. Wikonkál Norbert. Az egyetemi tanár szerint mindkettő bőrszínű kinövések formájában jelenik meg, amelyek többnyire nem látványosak, ugyanakkor folyamatosan nőnek. A basalioma esetében tipikus tünetnek számít a nehezen gyógyuló seb. Kezdetben mindössze néhány milliméteres, nincs rajta var vagy pörk, kis értágulat jelenhet meg, gyakran lapos vagy lencse formájú. Attól rosszindulatú, hogy a folyamatos növekedés miatt roncsolja a környező szöveteket, kifekélyesedik, nedvezik, akár a csontok, izmok felé is növekedhet, vérezhet is, ez által vérszegénységet is okozhat, így a páciens kevésbé tud ellenállni a fertőzéseknek. A laphámrák hámos felszínnel, hámlással, kisebesedéssel jár. Gyakran jelenik meg nyálkahártyán, vagy annak a környékén, az ajkakon is előfordulhat. Van egy előalakja, amely kezdetben lapos, hámlik, hosszú évek során alakul át daganattá. A spinalioma veszélye, hogy a nyirokutak mentén áttétet képez. A napnak kitett területeken, így a kezeken, karokon, vállon, arcon, illetve férfiaknál gyakran a kopaszodó fejtetőn jelenik meg.

A basalioma ugyan nem ad áttétet, de folyamatosan nő, ezért jelentős torzulásokat okozhat a testen, akár a fél arcra is kiterjedhet, ilyenkor már jelentős roncsolással járhat a kezelés. Korai diagnózis esetén azonban még nincs feltétlenül szükség radikális sebészi ellátásra, szövettani diagnózist követően krémet, fagyasztást, lézeres terápiát vagy műtéti beavatkozást szoktak alkalmazni. A laphámrák esetén előfordul, hogy csak akkor derül ki, hogy baj van, amikor már áttétet adott, amelyet a megnövekedett nyirokcsomó jelezhet – hívja fel a figyelmet a bőrgyógyász onkológus, hangsúlyozva, hogy ilyen esetben már csak a műtéti beavatkozás jelenthet megoldást, és többnyire szükség van gyógyszeres kezelésre is.

Összességében mindkét elváltozás inkább az idősebbekre jellemző, a napártalom kockázati tényezőnek számít, ám míg a basaliománál inkább a leégések számítanak, addig a laphámráknál a napon töltött idő adódik össze. A basalioma alapvetően a fehér bőrű, világos szemű embereknél fordul elő. Az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esély a kialakulására, 50 éves kor felett már nagyon gyakori, vannak olyanok, akiknél több tucat is megjelenhet. Családi halmozódás jellemzi, így ha előfordult a rokonoknál, érdemes elővigyázatosnak lenni. Megelőzni nem lehet, mert ha erős a genetikai hajlam, akkor is megjelenik, ha óvatosak vagyunk, de a napfényvédelem, és a szolárium kerülése sokat segít – mondja Dr. Wikonkál Norbert. Eközben a laphámrák jellemzően azoknál fordul elő, akik sokat vannak napon, bizonyos munkakörök esetében – például a kertészeknél vagy az építkezésen dolgozóknál- nagyobb a kialakulás kockázata. Krónikus immungyengítő kezelések esetén is könnyebben jelenik meg, így a transzplantált betegek esetében azonnali diagnózisra van szükség, mert néhány hét alatt súlyossá válhat a kórkép. A laphámrákra sokszor csak akkor derül fény, amikor már áttétet adott, a panasz ilyenkor többnyire nyirokcsomó megnagyobbodás.

Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: George Hodan / PublicDomainPictures.net