Leukémia: vajon mindig egyenlő a halálos ítélettel?

A vér rákos megbetegedése

A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése. A fehérvérsejtek osztódása során DNS-mutáció miatt éretlen - normális esetben csak a csontvelőben, nyirokszervekben található -, különböző érési stádiumban levő sejtek jelennek meg a vérben. Ezek a kóros sejtek igen gyorsan szaporodnak, csakúgy, mint más rákos daganatok sejtjei.

Sokan úgy vélik, a leukémia elsősorban a gyermekeket érinti, ám felnőtteknél is ugyanúgy megjelenhet. Több típusa is ismert, attól függően, hogy a betegségnek milyen gyors a megjelenése és lefolyása, valamint, hogy a vérsejtek, nyiroksejtek mely típusát érinti. Előbbi esetben létezik heveny és krónikus lefolyású, utóbbinál pedig limfoid és mieloid fajtákat különböztetünk meg.
Ezeket figyelembe véve az alábbi csoportosításba szokták a leukémiákat sorolni:

• akut limfoid leukémia (ALL)
• akut mieloid leukémia (AML)
• krónikus limfoid leukémia (CLL)
• krónikus mieloid leukémia (CML)

Limfoid leukémia

A daganat a limfociák elősejtjeiből indul ki, és hogy hogy melyik elősejtből alakul ki a kóros sejtszaporulat, a betegség lehet B-és T-sejtes limfoid leukémia. Gyors és lassú lefolyású formája is ismert, ezek szerint különböztetjük meg az akut (ALL) és a krónikus (CLL) limfoid leukémiát.
Az ALL elsősorban gyermekkorban fordul elő (ritkábban időseknél is) és megfelelő terápia nélkül akár hetek alatt halálos kimenetelű lehet. Tüneteit tekintve gyakori a nyirokcsomó megnagyobbodása, vérszegénységből adódó sápadtág, fáradtság, fogyás, étvágytalanság, gyengeség és a gyakori fertőzések. Szerencsére, ha a gyermek időben segítséget kap, úgy igen jó esélyekkel gyógyulás vár rá (idősek esetén ennek esélye csekély).
Krónikus változata (CLL) a felnőtteket érinti, azon belül is inkább az idősebbeket veszélyezteti. A B-limfociták kóros elszaporodásával jár. A nyirokcsomók mellett a lép is megnagyobbodhat. Kezdetben általában semmilyen tünetet nem okoz, így sokszor rutin vérkép során figyelnek fel a túlságosan magas fehérvérsejt számra. Később izzadás, fogyás, ismeretlen eredetű láz és gyakori fertőzések hívhatják fel rá a figyelmet. Bár nem gyógyítható, de kezelhető. Lassú lefolyású, évtizedekig kordában tartható a betegség.

Mieloid leukémia

A mieloid leukémia lényegében a csontvelő daganata. Szintén lehet akut (AML) és krónikus (CLM), és gyermekeket, felnőtteket is veszélyeztet. AML esetén a granulociták éretlen előalakjainak mennyisége nő meg drasztikusan a vérben és a csontvelőben. Mivel a kóros sejtek elfoglalják a csontvelőt, így nem tudnak képződni sem egészséges fehérvérsejtek, sem vörösvérsejtek, sem pedig vérlemezkék, ezért a beteg gyakori fertőzésekben, vérzékenységben és vérszegénységben szenved. Tünetei közt szerepel a fáradékonyság, fogyás, gyengeség, fogínyvérzés, valamint csontfájdalomról is panaszkodhat olykor a beteg. A mihamarabbi kezelés kulcsfontosságú, melynek során a paciens kemoterápiában és gyógyszeres kezelésben, csontvelő átültetésben részesül - mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa.
Krónikus formája a CML, ami felnőttkorban szokott megjelenni, és hátterében az élet folyamán kialakult kromoszóma rendellenesség áll. 
A betegség 3 fázisra osztható:

• krónikus,
• gyorsuló
• és blasztos fázis (átmenet AML-be).

A beteg fáradékony, gyenge, étvágytalan, izzad, valamint a mája és a lépe megnagyobbodott. Terápiája speciálisan csak a kóros sejtekhez kötődő gyógyszerek alkalmazása, mely évekig adható a krónikus fázisban, továbbá kemoterápia és csontvelő átültetés is szükséges lehet.

Forrás: Trombózisközpont
Fotó: qimono / pixabay