A kormányzat és az ágazat vezetése most érthetően a COVID-19 járvány következményeinek a kezelésére, az ellátórendszer felkészítésére koncentrál. Ez helyes, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a járvány a jelen szakaszában még nem okoz általános, komoly terhelést az ellátórendszer számára, ám a fenti átszervezések, az orvos-beteg találkozások ritkítását célzó intézkedések, a halasztható kezelések, műtétek egyelőre meghatározatlan idővel való eltolása, valamint a 65 év feletti orvosok közvetlen ellátásból való kivonása miatt nagyszámú olyan beteg van, akinek az egyéb, nem koronavírushoz köthető betegsége ellátást, gondozást, gyógykezelésének folytatását igényli. Ezen betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, Így a járvány jelen szakaszában, relatív kevés fertőzött mellett a fenti problémából adódó “láthatatlan áldozatok”, járulékos károk, az ellátatlanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet.
A járvány későbbi szakaszában sajnos a járvány okozta veszteségek növekedni fognak, de a populációs szintű veszteség minimalizálása érdekében szükség lesz a nem COVID-19-es betegek nem halasztható kórházi ellátására, illetve a járóbeteg-ellátásban a szűrés -gondozás rendszerének fenntartására. Ugyanígy szükség lesz a nem fertőző betegek soron kívüli sürgős ellátásra a hagyományosan, sürgősségi körbe tartozó betegek esetén. Az erre való felkészülést már most meg kell kezdeni.
Ez a probléma egyszerre szakmai, egészség-gazdaságtani és etikai kérdés. Az erőforrásokkal való gazdálkodásának a legnagyobb társadalmi nyereséget (megmenthető életév és életminőség) kell szolgálnia. A MOK most készülő etikai ajánlása szerint azonos elveket kell alkalmazni a Covid-19 vírussal fertőzött és azzal nem fertőzött páciensek esetében. Nem szabad különbséget tenni az erőforrások elosztásában a Covid-19 vírussal fertőzött páciensek és a más betegségekkel küzdők között.
Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, az ellátórendszer feladat szerinti megosztására, az ellátóhelyek koncentrálására, új ellátásszervezési eszközökre, és naprakész információkra van szükség.
Az alapellátás szintjén az ellátását átszervezése folyamatban van. Az alapellátás a saját feladatait várhatóan az új szervezeti formában el tudja látni, új működése a távkonzultáció és a praxisok átmeneti összevonásán alapul, amihez akut ellátó központok társulnak. Problémát elsősorban a szakellátással való kapcsolat jelent, hatalmas szüksége lenne jól definiált feladatokra, és pontos információra a betegek tovább irányításának lehetőségeiről.
A járóbeteg ellátás - elsősorban a szakrendeléseken dolgozó 65 év felettiek amúgy szükségszerű kivonása miatt - lényegében szétesett. Az, hogy a korábban ezen rendelőket akutan vagy rendszeresen felkereső betegek jelenleg kihez, hova fordulhatnak, szintén tisztázásra vár. Telefonos tanácsadás, a kiesett ellátás pótlása itt is csak esetlegesen áll rendelkezésre.
A kórházi és klinikai szinteken a betegek hatékony és igazságos ellátásához szükséges a szakmai felügyeleti szervek által a triage, a betegellátási protokollok újraalkotására. Ezeken a helyeken ma a járvány tömeges megbetegedésekkel járó szakaszára való felkészülés zajlik és köt le jelentős kapacitásokat. Ugyanakkor fenti kórházak jelentős része jelenleg kihasználatlan, takaréklángon üzemel, teljes, amúgy működőképes osztályok ürülnek ki, máshova át nem rendelt személyzetük látszat tevékenységet végez vagy kényszer szabadságát tölti. Így - többek között feladatkijelölés híján - a nem fertőzött betegek ellátása zavart szenved, még abban az esetben is, ha tudható, hogy az ellátás elmaradása egészségkárosodást, állapotromlást kockáztat.
A legnagyobb problémát most a nem pontosan definiált feladatok és hiányosan meghatározott és nem publikus betegutak jelentik az ellátás minden szintjén.
Világosan kell látnunk:
- Mindaddig, amíg minden kórházat és ellátóhelyet potenciálisan a járványügyi védekezésben részt vevőnek tekintünk, mindegyik tartalékolni fogja erőforrásait, hárítja az egyéb megkereséseket, halasztja a nem akut, életveszélyt elhárító beavatkozásokat, műtéteket.
- Mindaddig, amíg a feladatok és betegutak nem jól és pontosan definiáltak, az ellátók bizonytalansága egy amúgy is feszült, ismeretlen helyzetben fennmarad. Az alapellátók tanácstalanok, a betegek vagy ellátatlanok, vagy a szükségesnél több stációt érintő, hosszabb utat járnak be a rendszerben, a késlekedés miatt potenciálisan akár halálos károsodásokat szenvedve.
Ahhoz, hogy a nem fertőzésgyanús nem halasztható ellátások megfelelő szinten működjön, az alábbiakra lenne szükség:
- a működő járóbeteg ellátási kapacitások felmérése,
- a járóbeteg ellátásban az ellátási és konzultációs pontok és feladataik pontos kijelölése, a 65+-os orvosok bevonása a távkonzultációs rendszerbe, azaz a járóbeteg ellátás újraindítására a megfertőződés lehetőségének minimalizásával,
- a fentiek alapján a betegutak és az elérhetőségek pontos, naprakész kijelölése,
- az elérhető kapacitások és betegutak aktualizált naprakész publikálása,
- 24 órás call center működtetése, külön lakossági és szakmai elérhetőséggel,
- ellátásbiztonsági okokból is szükség lenne (amely szakterületen megoldható) csak nemfertőző betegeket fogadó központok kijelölésére
- egy nyilvános, egészségügyi szakembereknek hozzáférhető, a kórházi ágyak foglaltságát országosan bemutató regiszter, melyben elkülönülten láthatóak a korona vírussal fertőzött és nem fertőzött betegeknek fenntartott ágyak foglaltsága.
A járványtól független megbetegedések, egészségkárosodások kezelésére, elkerülésére – oltások beadására – már most is nagy szükség van. Ugyanakkor ismertek forgatókönyvek, melyek szerint a járvány sikeres lelassítása esetén a vírus és az általa okozott probléma még akár 18-24 hónapig velünk maradhat. Az egyéb ellátások ilyen mértékű halasztása nem megengedhető, a már most is látható, jobb híján „láthatatlan veszteségnek” nevezett probléma mellett az ellátatlan esetek felgyűlése a járvány okozta veszélyhelyzet végén, egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek és társadalomnak, gazdaságnak okoz majd kezelhetetlen gondot.
Budapest, 2020. április 9.
A Magyar Orvosi Kamara elnöksége
Kapcsolódó cikkeink:
- Ezekkel a krónikus betegségekkel különösen veszélyes a koronavírus
- A Magyar Orvosi Kamara szerint két hét múlva 50-60 ezer új fertőzött is lehet
- Daganatos betegek 18 pontja a koronavírus ellen
- A koronavírusról orvosi szemmel
Forrás: Magyar Orvosi Kamara
Kép: Alexas_Fotos / pixabay
.jpg){kind=small}
