Aranyér vagy aranyérbetegség?

„Először is fontos, hogy megtudjuk, mi is az aranyér és az aranyérbetegség közötti különbség. Az aranyér nem más, mint a végbélnyílás körüli vénás hálózat. Fontos részét képezi a végbél záró mechanizmusának. A külső aranyeres fonat a záróizom alatt, a belső pedig a záróizom felett helyezkedik el. Az aranyér tágulata időszakosan előfordulhat, ez önmagában még nem kóros. A probléma akkor áll fenn, ha ez a tágulat a vénás vér áramlásának tartós akadályoztatása miatt állandósul, a vénák elváltozása állandóvá válik. Ekkor beszélhetünk aranyérbetegségről, amely bármelyik életkorban, de jellemzően 40 éves kor felett jelentkezhet” – mondta Dr. Schöller Andrea, a Budai Egészségközpont sebész szakorvosa.

Milyen típusai vannak az aranyérbetegségnek?

Az egyik típusa a külső aranyérbetegség, amely a végbélnyíláson kívül található. A betegség során akár dió nagyságú, fájdalmas, lila duzzanat alakulhat ki, amely könnyedén kitapintható és észrevehető. A fájdalom a széklet ürítésekor fokozódhat, amely azután is csak nehezen múlik el. Sebészeti eltávolítást igényel ambuláns ellátás keretében, helyi érzéstelenítésben. Ha ez nem történik meg, akkor kisebesedhet, begyulladhat, de akár tályog is kialakulhat.

A belső aranyérbetegségnek négy stádiuma van, ami alapvetően a páciens panaszaira épül. Az első szakaszban még panaszmentes, így csupán vizsgálat során lehet diagnosztizálni, illetve a sérült nyálkahártya miatti vérzés utalhat a bajra. Később, a második stádiumban ki-becsúszó csomót érez a páciens, harmadik stádiumban a tágult véna már nem tud visszacsúszni a záróizmon keresztül, így azt vissza kell helyezni. Előrehaladott négyes stádiumban csak műtőben látható el, a teljes aranyeres vénás rendszer krónikus pangása miatt.

Hogy alakulhat ki a betegség?

Kialakulásának hátterében elsősorban életmódbeli tényezők állnak, amelyek hatással lehetnek a záróizmok erősségére és az érhálózat állapotára. Ilyen tényezők például:

• ülőmunka
• helytelen táplálkozás miatti székrekedés
• rostszegény táplálkozás
• mozgásszegény életmód
• nehéz fizikai munka
• elhízás
• túlzásba vitt súlyemelés, rossz edzésterv

Átmeneti aranyértágulatot okozhat a várandósság és a szülés is. A terhesség harmadik trimeszterében a kialakult magas hasűri nyomás miatt a végbél körüli vénás hálózat pang, a szülés során pedig a hasprés tovább fokozhatja a tágulatot.

Milyen kezelési módok léteznek?

Az aranyérbetegség esetén is igaz, ha minél korábban diagnosztizálják, annál jobban kezelhető. Elsődleges szerepe van az életmódváltásnak, mivel hatására a nem krónikus elváltozások javulhatnak. A rostban gazdag ételek megfelelő mennyiségű folyadékbevitel mellett lágyítják a székletet, segítik a bélmozgást, így segítenek a székrekedés elkerülésében. A rendszeres mozgás serkenti az anyagcserét, az intim torna segítségével pedig erősíthetjük a záróizmokat. A belső aranyereket érösszehúzó hatású végbélkúppal kell kezelni. Ha a kúp hatására nem szűnik meg teljesen a duzzanat, akkor ambuláns körülmények között a belső aranyerek gyűrűzése javasolt. Tekintettel arra, hogy a belső aranyerek területén nincs érzőbeidegzés, a gyűrűzés egy fájdalmatlan beavatkozás, legkíméletesebb és -hatékonyabb módja a belső aranyerek ellátásának. Előrehaladott stádiumban csak műtéti beavatkozás segíthet.

„Az aranyérbetegség okozta fájdalmatlan vérzés, vagy idegentest érzés más bélbetegségekre, vagy akár a végbél daganatos megbetegedésére is utalhatnak. Éppen ezért minden panasz esetén érdemes felkeresni a szakembert, aki vizsgálattal megállapítja, hogy mi okozza a panaszokat. A vizsgálat kellemetlen lehet ugyan, de nem fájdalmas, segítségével kizárható a súlyos betegség és időben megkezdhető a szükséges adekvát kezelés” – tette hozzá a szakorvos.