Az agyködről
Az már régebben is ismert volt, hogy a stresszel terhelt életünkben gyakran előfordul, hogy nehezebben jegyzünk meg dolgokat, esetleg valami fontosat elfelejtünk, vagy nem jut az eszünkbe. Betegeimtől tudom, hogy ilyenkor felvetődik a korai demencia, elbutulás rémképe.
Érthető módon intenzív kutatómunka kezdődött el. Ezek a kutatások azt mutatták, hogy egy rövidebb ideig (néhány órán át vagy tovább is tartó) emlékezetkiesés, „agyköd” („brain fog”) hátterében szervi betegségek is állhatnak, ezek közül a leggyakoribb a csökkent pajzsmirigy-működés.
A kogníció úgy definiálható, mint a ‘megértés és tudatosság minden formája, mint az észlelés, vélekedés, emlékezés, érvelés, ítélkezés, képzeletalkotás és probléma megoldás’.
A további kutatások azt mutatták, hogy az „agyköd” hátterében szervi betegségek is állhatnak. A legújabb kutatások azt bizonyították, hogy a nem diagnosztizált vagy rosszul kezelt csökkent pajzsmirigyműködésben (hypothyreosisban) szenvedők gyakran feledékenységről, a megfelelő szavak megtalálásának nehézségeiről, és a figyelem hiányáról számolnak be. Ezen szellemi, kongnitív változások, a károsodás gyakran mint ‘ködös agy’ (‘brain fog’) kerül megnevezésre.
Melyek az agyköd jellemzői?
Az „agyköd”, más néven „mentális köd”, és „kognitív diszfunkció” egy nem hivatalos kifejezés, amelyet olyan kognitív tünetek leírására használnak, mint például:
• Csökkent mentális tisztaság és kognitív funkció
• Fókuszálási nehézség, problémák a többfeladatos munkavégzés során
• A rövid és hosszú távú memória elvesztése
• Lassú gondolkodás
• Fáradtság
Az „agyköd” kialakulását kiváltó tényezők és körülmények a következők:
• Szorongás és stressz
• Depresszió
• Alvási problémák
• Hormonális egyensúlyhiányok
• Fertőzések
• Méreganyagok
• Gyógyszerek
Mi az oka az agyköd kialakulásának hipotireózisban?
Alábbiakban igyekszem összefoglalni azoknak a legújabb kutatásoknak az eredményeit, amelyek ezen folyamat kialakulásáért felelősek lehetnek. A kérdés úgy merült fel, hogy miként hat a csökkent pajzsmirigyműködés a tanulásra, a memóriára és az agyi BDNF szintekre? Ezt a problémát először állatkísérletekben, majd emberben is részletesen vizsgálták.
Mi az a BDNF?
A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) egy agyi eredetű növekedési fehérje, ami fontos szerepet játszik az idegrendszer megfelelő működésében, a memóriában.
Először állatkísérleteket végeztek, ennek lényege a következő volt: a hipotireosis indukálása a nőstényeknél az ivóvíz 6-propil-2-tiouracil (PTU)-al történő kezelése (100 mg /l) egészen a terhesség végéig. Az ellés után a patkánykölykök tanulási és memória képességeit határozták meg.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a magzati időszakban és a korai posztnatális periódusban bekövetkező hipotireosis összefügg a tanulási képesség és memória csökkenésével, valamint az agyi BDNF-szint csökkenésével.
Ugyanakkor azt a meglepő felfedezést tették, hogy a pajzsmirigy-hormon elégtelenség által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek visszafordíthatók a pajzsmirigy-hormon adagolásával és a testmozgás fokozásával. Emberek esetében a csökkent pajzsmirigy működésű egyénekben szintén alacsony BDNF-szintet mutattak ki. Általánosságban véve pedig a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió.
Kezelés kérdései:
A BDNF-szintet a hipotireózisos betegekben az egyénre szabott hormonális kezeléssel (pajzsmirigy hormonok vagy természetes pajzsmirigy kivonatok) lehet emelni, és ez az agyi funkciók javulásához, a ködös állapot megszűnéséhez vezethet.
Fontos! A BDNF-szint étrenddel és életmódbeli változtatásokkal is növelhető.
Mi növeli a BDNF-szintet?
1. Intenzív testmozgás
Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszám 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés ugyanakkor önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges.
2. Időszakos éhezés és kalóriamegvonás
Az időszakos éhezés (pl. heti egyszeri koplalás) és a kalóriamegvonás (azaz a mindennapos kalóriabevitel csökkentése) nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát és általános egészségét, valamint növeli a BDNF-szintet is. Ahogy a mozgásnál, itt is hosszabb távú elkötelezettség szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. A túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, amiben szerepet játszhat az is, hogy ők jellemzően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai sem érvényesülnek.
3. Ártalmas ételek elkerülése
A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes minél inkább visszafogni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem néhány hónap alatt éri el a hatását.
4. Speciális ételek és étrend kiegészítők fogyasztása
Több ételről és étrendkiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, a zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol.
5. Napozás
A BDNF-szint évszakos változást mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU mennyiségű D-vitamin viszont nem befolyásolta a BDNF-szintet, ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki BDNF-növelő hatását.
6. Szociális élet
A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínűsíthető, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.
7. Tanulás
A tanulás, az „agytorna” szintén növeli a BDNF-szintet. Mindez arra utal, hogy érdemes minél több területen rendszeresen képezni magunkat.
8. Stressz és depresszió kerülése
A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet, és a depressziós betegekben is alacsonyabb szint mérhető, ez utóbbiak esetében azonban az antidepresszáns és pajzsmirigy gyógyszerek segíthetnek!
9. Dohányzás abbahagyása
A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnöveli a szintjüket.
Következtetések:
Az agyköd egy változó tünetegyüttes a pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegeknél, jelentős szorongást és csökkent életminőséget okoz. Személyre szabott kezelési tervek javasoltak, amelyek magukban foglalják a pajzsmirigy-specifikus, általános orvosi és pszichoszociális megközelítéseket. A kognitív rehabilitáció különösen kevéssé kihasznált technika, amely jótékony hatással van az agyködhöz kapcsolódó egyéb egészségügyi állapotokra, és javíthatja a hypothyreosis tüneteit is.
Prof. Dr. Balázs Csaba
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
