A vérvétellel kapcsolatban számtalan tévhit kering a nagyközönség körében. Általánosságban elmondható, hogy az úgynevezett nagylabor és kislabor, valamint nagy- és kisrutin kifejezések egymás szinonimái. Ugyanakkor nincs általános egészségügyi sztenderd arra, hogy pontosan milyen értékeket kell tartalmaznia egy nagylabornak, így a mért értékek eltérhetnek egymástól. Ezzel kapcsolatban, Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea Magyarország járóbeteg-szakellátás orvosigazgatója elmondta: „Minden esetben a labort kérő orvosok állítják össze a nagy- vagy kislaborok vizsgálatait, így azok orvosonként, intézményenként eltérhetnek egymástól, hiszen ezeknek nincs általános sztenderdje. Ebből adódóan mindig érdemes kifejteni a páciensek számára, ki mit ért a nagy és kislaboron, és pontosan milyen egyedi vizsgálatokat tartalmaz majd a vérvétel. A kis- és nagylabor egyébként általában ugyanazon szervek működését vizsgálja, de a paraméterek számában és az általa biztosított információk összetettségében különbözik.”
A páciensek sokszor úgy vélik, hogy a nagylabor eredménye az maga a vérkép, holott ez szakmailag nem igaz. A vérkép egy nagyon kis része a teljes laboreredménynek, hiszen az egészségügyben csak azokat az értékeket tekintik a vérkép részének, amelyek valóban a vér elemeit vizsgálják, így például a vörös vagy fehérvérsejtek számát, vérlemezkéket. Ezen értékek után a laboreredményekben megjelenik az úgynevezett süllyedés is, ami egy gyulladásos paraméter. Ha a páciens valamilyen akut panasszal érkezik az orvoshoz és fontos kideríteni, hogy van-e gyulladás a szervezetében, akkor minden esetben ezt kiegészíti a CRP paraméter is, ami egy sima szűrésnél általában nincs benne a nagyrutinban. A vérkép után következő értékeket az egészségügyben kémiai vizsgálatoknak nevezzük. Ide tartozik a vércukor vizsgálat, a vérzsírok vizsgálata (HDL, LDL-koleszterin és triglicerid), a húgysav értéke, valamint a különböző ionok (például kalcium, nátrium, kálium, foszfor). Ide tartoznak a májfunkciót mutató paraméterek a GPT, GGT, GOT, szintén kémiai paraméterek a különböző bilirubinok és a vesefunkciót mérő kreatinin, karbamid, valamint GFR is. Ez utóbbiaknak a képalkotó diagnosztikánál is szerepe lehet, hiszen kontrasztanyag beadása előtt mindig kérik a vesefunkció vizsgálatát.
Dr. Menyhárt Orsolya hozzátette: „Egy-egy nagylabor összetétele függ attól is, hogy van-e valamilyen alapbetegsége a páciensnek, amit érdemes követni, vagy van-e valamilyen akut panasza, esetleg egy általános szűrésen vesz csak részt. A fentebb említett paraméterek mellett igen gyakran az orvos kérheti még a hasnyálmirigy működésére utaló értékeket vagy a vasanyagcserét jellemző értéket, cukorbetegeknél pedig a visszamenőleges, átlag HgbA1c-t. Kardiológusként általában azt szoktam javasolni, hogy legyen benne a nagylaborban a pajzsmirigy működését jellemző paraméterek vizsgálata is, mivel ezek a hazai jódhiány miatt sokszor eltérnek a normális értékektől. A COVID idején az Affidea-nál mindig vizsgáltuk a D-dimer és a troponin szintjét is, amelyek akut esetben tüdőembóliára, trombózis kialakulására, illetve szívizomkárosodásra utalhatnak. A férfiaknál általában még az általános szűréseken is beleveszik a nagylaborba a prosztata specifikus antigén, a PSA vizsgálatát is.”
Az általános nagylabor előtt 6-8 órával nem szabad enni, azaz éhgyomorra kell érkezni. Dr. Menyhárt Orsolya ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem azt jelenti, hogy kalóriamentes italt, vizet nem vehetünk magunkhoz, mert a bőséges folyadékfogyasztás megkönnyíti magát a vérvételt, ráadásul akik rosszul vannak a tűszúrástól, ők is könnyebben viselik a teljes procedúrát. Az Affidea Magyarországnál a nagylabor vizsgálat eredménye általában a vérvétel napján megérkezik a páciens e-mailcímére, így akár már másnap megtörténhet az újabb orvosi konzultáció, nem kell várakozni.
Nyitókép: depositphotos
.jpg){kind=small}
