A gyermekek éjszakai ágybavizelésének oka sok esetben biológiai tényezőkben keresendő. Fontos tudnunk, hogy léteznek gyógyszeres kezelési módok, melyek segítségével a probléma megszüntethető. Előfordulhat azonban, hogy bizonyos esetekben a gyermekek helyzetét ez sem oldja meg, s a reggeleken állandósul a nedves lepedő lehangoló látványa.
Az éjszakai ágybavizelés nem súlyos egészségügyi kórkép, azonban a tőle szenvedő egyének mindennapjait jelentősen megnehezíti. Elég csak belegondolnunk mekkora lelki terhet jelent a gyermek számára a probléma beismerése, különösen kortársai körében.
A gyermekek többsége jellemzően 7 éves korára kinövi a jelenséget, azonban 10-ből egyesetben a probléma ezután is megmarad. A felnőttek körében 100-ból mintegy 2 egyént érint.
Dán kutatók felfedezték, hogy a gyógyszeres terápia hatására sem múló éjszakai ágybavizelés oka a prostaglandin hormon túl magas szintje. A korábban használt gyógyszeres terápia jellemzően a gyermekek 70 százalékánál hozott javulást, azonban 30 százalékuknál a probléma továbbra is megmaradt.
A vizsgálat során 46, 7 és 14 év közötti gyermeket figyeltek meg. A kontroll csoportot 15, hasonló korú gyermek alkotta, akiknél azonban nem fordult elő éjszakai ágybavizelés.
A korábbi vizsgálati eredmények rendszerint a gyermekek reggeli első vizeletvételi eredményei alapján születtek. Jelen kutatásban azonban az éjszakai vizeletminta összetételét vették alapul. Ezen kívül a résztvevőktől vérmintákat is vettek.
A két csoport közti különbségek az elalvást követő néhány órán belül jelentkeztek. Ebben az időszakban az éjszakai ágybavizeléstől szenvedő csoport tagjainál a vizeletben különösen magas prostaglandin, sodium és urea szint mutatható ki.
A probléma oka így látszólag a megemelkedett sodium szintben keresendő. Azonban a gyermekek nem fogyasztottak túl sok sós ételt a lefekvést megelőzően, mivel étrendüket is ellenőrizték.
A jelenség hátterében valójában a megemelkedett prostaglandin szint áll. A kutatók éppen ezért most olyan szer hatását vizsgálják, mely képes a prostaglandin termelődés gátlására. Ily módon várhatóan azon gyermekek esetében is javulás érhető el, akiknél a korábban alkalmazott gyógyszerek hatástalannak bizonyultak.
A hír alapjául a “Clue Found to Persistent Bed-wetting" cikk szolgált.