A statisztikák szerint környezetünkben az allergiás betegségek előfordulási gyakorisága drámaian növekszik. Mára a légutakat érintő allergiás nátha (vagy szénanátha) a népesség 30%-át érinti, sok esetben együtt járva allergiás bőrkiütésekkel.
A fejlett és fejlődő országokban kialakulóban van egy adalékanyag-ellenes szemléletmód, az engedélyező hatóság szakemberei azonban e kémiai vegyületek ártalmatlansága mellett foglalnak állást.
Ételeink legnagyobb részében megtalálhatjuk ma már az élelmiszer-adalékanyagokat, kikerülni nem tudjuk őket, pedig szorosan kapcsolhatóak az allergiás reakciókhoz.
Felmérések szerint egy fejlett országban évente 4,5 kg adalékanyagot fogyasztanak el, ebben megtalálhatók a mesterséges színezékek, antioxidánsok, tartósítószerek, aromák, ízfokozók, édesítőszerek.
Vegyük sorra az adalékanyagokat a megfigyelt reakciók szerint, persze ne essünk rögtön pánikba, a leírtak tájékoztató jellegűek. Ha allergiában szenvedünk, érdemes kivizsgáltatni magunkat ebben a vonatkozásban is, és így kiszűrhetjük a lehetséges rizikófaktorokat.
A mesterséges színezékek
Ezek kiválthatják az élelmiszer-intorelanciát1, ezek közül legfőképpen az ún. azofestékek.
Egyik fajtája a sárga ételfesték (E 102), amely keresztreakciót mutathat a parlagfű allergiában szenvedőknél, csalánkiütést is okozhat a bőrön. Elég sok termékben megtalálható ez a festék, gyógyszerekben, kapszulák festőanyagaként, szörpök, sajt, édességek, savanyúság, salátaöntet, citromlé gyártásánál használják fel.
Ha allergiában szenvedünk, érdemes átböngészni az összetevők listáját a címkéken. Egy próbát tehetünk, hogy elhagyjuk ezeket az élelmiszereket, elképzelhető, hogy csökkenteni tudjuk az asztmatikus tüneteket és bőrkiütéseket.
Tartósítószerek
Egészségtelen hatásuk mára már eléggé ismert, ezért hamarabb veszünk meg olyan terméket, melyeknek a csomagolásán fel van tüntetve, hogy tartósítószert nem tartalmaz.
Ajánlatos figyelnünk erre mert bizonyos előrecsomagolt pékáruk, a zsömlék, kalácsok, tartalmazhatnak propionsavat (E 280-283), melyet több országban már nem is használnak.
Szörpökben, teákban, italokban hidegcsírátlanító anyag (E 242) található, amelyből képződő vegyület felelőssé tehető egyes allergiás tünetekért.
Déligyümölcsök héján a penészedésgátló anyag (E 230-233) szintén kockázatot jelent, ezért süteményekbe inkább ne tegyünk pl. reszelt citromhéjat, bármilyen finommá is teszi azt. A hólyagrák és a vesebántalmak kialakulását is segíthetik ezek a vegyületek, a bifenil, fenil-fenol, nátrium-fenil-fenol, taibendazol.
Konzerválószerként használják a szulfitot (E 220-280), amely súlyos rohamot okozhat az arra érzékenyeknél. Alkalmazzák a borászatban, zöldségek előtartósításánál, gyümölcsök aszalása során. Ez a vegyületcsoport már kis koncentrációban is károsítja az emberi szervezetben található vitaminokat, gátolja az életfontosságú enzimek tevékenységét.
A nitrit és nitráttartalmú ételek kevésbé okoznak panaszokat, de az arra érzékenyeknél viszkető kiütéseket okoznak a bőrön, pl. a csukló és arctájékon. A nitrites pác-sók megtalálhatóak a töltelékes húsárukban, kolbászokban és a felvágottakban. Előfordulhatnak zöldségekben is, a nitrogéntartalmú műtrágyák túlzott alkalmazása miatt.
Állagjavító anyagok
Ilyenek az agar-agar, guargumi, módosított keményítők, pektinek, szentjánoskenyér-liszt, xantán. Szerencsére a vizsgálatok szerint önmagukban nem allergének, viszont az előállításuk, tisztításuk folyamán nem távozó poliszacharidok okozhatnak problémát.
Az aromák
Ezek hatásait kevésbé vizsgálták még, a mesterséges aromák közül a vaníliaaromaként ismert etil-vanillin allergizáló hatásáról vannak jelzések. A természetazonos aromák felhasználása az élelmiszerekben egyre gyakoribb az olcsóságuk miatt, a napi bevitel ezért növekvő tendenciát mutat, amelyek új vizsgálatokat követelnek. Jó hír, hogy a természetes aromák tekintetében nincsenek allergiás jelzések.
Ízfokozók, ízesítő anyagok
Ezek közül a nátrium-glutamát (E 621) allergiát kiváltó hatása ismert, kipirulás, fejfájás, hátfájás, esetleg hányinger léphet fel. Ha a glutamátbevitel éhgyomorra történik nagyobb mennyiségben, a tünetek legtöbb esetben kialakulnak. Legfőképpen fűszerkeverékekben találjuk meg, szósz és levesporokban.
A perubalzsam is ízfokozó, édességek, csokoládék alkotórésze. Nagy mennyiségű allergén hatású benzil-benzoátot tartalmaz, amely keresztreakciót mutat a fahéjjal.
Diabetikus édesítőszerek
Az aszpartam (E 951) hatása ismert, szédülés, fejfájás, emlékezetkiesés, lehangoltság, alvászavar, szorongás, bőrkiütés. A fenilketonuriában szenvedő betegek számára az élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni a "fenilalanin-forrást tartalmaz" szöveget.
Főszabályként elmondható, az eddigi tapasztalatok birtokában az élelmiszer-adalékanyagok egy része megnöveli az allergén jellegű reakciók kialakulásának valószínűségét, a genetikailag erre hajlamos egyéneknél illetve családoknál.
A tapasztalatok szerint az azofestékek, a tartósítószerek és a szaliciátok étrendből való kiiktatásakor csökken a légzőszervi allergiák, és a bőrérzékenységek intenzitása.2
forrás:
1 Dr. Sohárné Bándi J.: Adalékanyagok és idegen anyagok az élelmiszerekben.
2 Tóth Gábor: Allergia és Candida kalauz.
.jpg){kind=small}