Mielőtt azonban megdorgálnánk, üljünk le vele beszélgetni és kérdezzük meg tőle, hogy mi lehet ennek az oka. A kapott válasz nem is annyira meglepő. Bizony, gyermekünk fáradt és kimerült. Az alábbiakban Küri Johanna, a Budai Egészségközpont gyermekpszichológusa elmondja nekünk, hogy milyen tényezők okozhatják gyermekünk kimerültségét, illetve mit lehet tenni ellene.
„Az iskolai túlterheltség létező jelenség. A központilag meghatározott intézkedések ugyan szabályozzák a tananyag mennyiségét és minőségét, az életkorhoz kapcsolódó kötelező óraszámok pedig segítenek az iskolai tanmenet kialakításában, de sajnos egyik sem veszi figyelembe a gyermekek egyéni terhelhetőségét. Éppen ezért a szülőkre hárul a feladat, hogy gyermeküknek minden segítséget megadjanak ahhoz, hogy kipihent és energikus legyen” – mondta a doktornő.
A kimerültségnek egyik oka a tanulásra fordított idő helytelen beosztása. Ha a gyermekünknek nincs kialakult tanulási stratégiája, eredménytelenebb és sikertelenebb lesz, mint a társai. Kérdezzük meg tőle, hogy milyen sorrendben végezné el a feladatokat, és mennyi időt szánna a megoldásukra. Az írásbelivel vagy a szóbelivel kezdené? A nehezebb vagy a könnyebb feladatokat venné-e előre? Hívjuk fel rá a figyelmét, hogy ha előbb tanulja meg az elméleti részeket, úgy a megszerzett tudás segíthet az írásbeli feladatok elkészítésében és a megszerzett ismeretek elmélyítésében. Nagyobb gyermekünk már az iskolából hazaérve át tudja gondolni az időbeosztását, illetve ki tudja alakítani a délutáni menetrendjét. Ha minden nap jól osztja be az idejét, akkor a hétvégéken is több szabadideje marad, amelyet játékra vagy más szórakozásra fordíthat.
Minden gyermeknek szüksége van feltöltődésre, hiszen ha kimerül, egy idő után ennek olyan fizikai jelei lehetnek, mint például a hasfájás, fejfájás, rossz közérzet, kedvetlenség. A lazításra a legjobb módszer a kötetlen játék, biciklizés, barátokkal való együttlét. A jó idő lehetőséget teremt, hogy mindezt a szabad levegőn tegyék, és egy hosszú és fárasztó nap után kiszellőztessék a fejüket. Számítógép és televízió helyett egy közös esti séta is megfelelő, hogy megbeszélhessük az aznapi eseményeket, és ez érzelmileg is közelebb hozza egymáshoz a családtagokat.
A gyermekek számára nagyon fontos a megfelelő mennyiségű alvás: gyermekünk akkor igazán kipihent, ha magától ébred. Ha azonban nehezen tudjuk kirobbantani az ágyból, akkor bizony korábban kell lefeküdnie. Hiszen ha fáradt és a szemét is alig bírja nyitva tartani, akkor nem tud kellőképp odafigyelni, így nem tudja megérteni, megtanulni a tananyagot.
Ahogy egyre magasabb osztályba kerül a gyermekünk, úgy nő a szabadon választható különórák száma is. Kisiskolás korban ezek főként játékos, mozgásos tevékenységek, idősebb korban azonban felváltják a különórák, az előkészítő foglalkozások, vagy a keményebb edzések. A megfelelő egyensúly kialakítás a szülő feladata, hiszen a túlterheltség kimerültséghez vezethet, amely megakadályozza gyermekünket a kívánt cél elérésében.