Speciális életek, speciális ételek - Ételallergia, étel-érzékenység

Becslések szerint Magyarországon minden századik ember érintett a lisztérzékenységben, de széles az ételérzékenység többi fajtájában és az úgynevezett ételallergiákban szenvedők tábora is, ráadásul számuk, összhangban a világtrendekkel, folyamatosan növekszik. Bár a közbeszédben hajlamosak vagyunk e két fogalom összecsúsztatására, a táplálékallergia és a táplálék-érzékenység vagy táplálék-intolerancia nem ugyanazt jelenti.

Ételallergia esetén immunrendszerünk az ételben lévő bizonyos ártalmatlan anyagokat idegenként ismeri fel, és az úgymond "allergén" jelenlétére a szervezet fokozott reakciókkal válaszol. Kiütések jelenhetnek meg a bőrön, hasfájás, haspuffadás léphet fel. Táplálék allergia legsűrűbben a gyermekkorban, tejfehérje-, illetve tojásallergia formájában lép fel. Felnőtteknél a gyümölcsök, zöldségek, olajos magvak minősülnek a leggyakoribb allergéneknek, a földimogyoró negatív hatása mindkét korosztályra jellemző. Sajnos, nem csak az érintettek, de az allergénekként számon tartott táplálékok köre is állandóan bővül.

Az ételérzékenység nem allergia; nem kóros immunológiai folyamatokat vált ki. Például a hazánk felnőtt lakosságának mintegy 15%-át érintő tejcukor-érzékenység alapja egy enzimhiba: a tejcukor nem tud megemésztődni, mert a szervezetből hiányzik az ehhez szükséges enzim, a laktóz. Ez hasmenéshez, heves hasi görcsökhöz vezet. A táplálék-intolerancia másik legsűrűbben előforduló változatánál, a lisztérzékenységnél (cöliákia) a búzában, árpában, rozsban és a zabban található, glutén nevű fehérjére kialakult örökletes és egész életen át tartó érzékenység idézi elő a problémákat. Leggyakrabban már kisdedkorban, a gluténtartalmú étrend bevezetését követően kialakul, de bármely életkorban felléphet. Elsősorban a nőket érinti. A cöliákia tünetei mind gyermekkorban, mind felnőttkorban igen sokfélék lehetnek és nem igazán típusosak. Gyakran csak másodlagosan, a tápanyagok felszívódási zavarából kialakuló hiányállapot következményeként jelentkeznek Ezért is nagyon fontos, hogy ha valakinek az első fokú hozzátartozói között volt vagy van lisztérzékeny személy, feltétlenül vizsgáltassa ki magát! A genetikai átörökítés lehetősége miatt ugyanis tízszer nagyobb az esélye a glutén-érzékenységre.

De akár táplálék-érzékenységről, akár táplálékallergiáról legyen szó, a korrekt diagnózis felállítása kulcsfontosságú, ugyanis ezeknek a betegségeknek az alapvető „gyógymódja” a dietoterápia, azaz a kóros folyamatokat kiváltó anyagokat, allergéneket elkerülő speciális étrend, az eliminációs diéta. Ennek biztosításához elengedhetetlen a táplálékok pontos összetételének ismerete. E téren jelent nagy előrelépést az egész életükre szigorú gluténmentes diétára ítélt betegek számára a most januárban hazánkban is életbe lépő uniós szabályozás, amely pontos különbséget tesz a „rendkívül kis gluténtartalmú” és a „gluténmentes” élelmiszerek között. Míg az előbbi 100 mg/kg, addig az utóbbi legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmazhat, és ennek megfelelően kell és szabad felcímkézni, kiszerelni, reklámozni.

A speciális diéta betartásához ugyanakkor nem elégséges csupán az alapanyagok „allergén mentessége”, el kell kerülni, hogy az ételek (pl. készételek, ebédek készítése során) az előállításuk, vagy akár a szállításuk során olyan anyaggal szennyeződhessenek, amelyek súlyos tüneteket válthatnak ki a táplálékallergiában vagy táplálék-érzékenységben szenvedőknél. Erre az egyetlen igazi garancia, ha olyan konyhában főzik az ételt, ahol mindent kizárólag ilyen  alapanyagokból készítenek. Ilyen steril körülményeket teremteni sem otthon, sem "nagyüzemi" előállítás során nem egyszerű. Szerencsére már a magyar fővárosban is van olyan szolgáltató (drséf.hu), amely csak és kizárólag speciális ételeket készítő konyhából szállít magas minőségben, nagy felelősségtudattal, orvosi háttérrel az ételallergiásoknak és étel érzékenyeknek.

Fotó: eyes-of-the-wolf: UNSER TÄGLICH BROT