Meningococcus: ismerni életmentő, oltani ajánlott

Néhány hete egy ifjú magyar olimpikon esete ismét ráirányította a figyelmet a meningococcus betegségre, vagyis a járványos agyhártyagyulladásra. Ahogy Dobrádi Zsolt állapota szerencsésen javul, félő, hogy a nyilvánosság érdeklődése anélkül alszik ki ismét, hogy a hírek legfontosabb tanulságait megértené. Ezért fogott össze a védőoltások ügyének több hazai szakértője az érintett betegekkel és szülőkkel, hogy együtt tegyenek a meningococcus betegség felismerését segítő információk terjesztéséért. Céljuk arra is figyelmeztetni, hogy a betegség kialakulása védőoltással az esetek többségében megelőzhető.

Veszélyes, gyors és gyakoribb lett

Az OEK Járványügyi osztálya februárban azt állapította meg, hogy „2011 novembere óta a  bejelentett meningitis epidemica megbetegedések száma meghaladta a 2005-2009. évekre vonatkozó megfelelő havi középértéket, 2011. novemberben kétszerese, decemberben  háromszorosa volt a havi medián értékének.” A 2011 júliusától 2012 januárjáig tartó időszakban összesen 33 megbetegedést regisztráltak, melyek közül 7 halálos kimenetelű volt.
A magas halálozási arányra a betegség lefolyása ad magyarázatot. A garatban hordozott baktérium a nyálkahártyát áttörve a véráramba hatol, véráram-fertőzést, majd agyhártyagyulladást okoz. A meningococcusból felszabaduló sejtmérgek a véralvadási rendszert károsítva apró vérrögök képződéséhez vezetnek, melyek a hajszálereket elzárva károsítják az életfontosságú szervek működését. A folyamat a tünetek kezdetétől számítva akár néhány óra alatt a beteg súlyos sokkos állapotához, a légzés-keringés teljes összeomlásához és végül halálhoz vezethet. Aki átvészeli a megbetegedést, maradandó testi károsodással, elvesztett testrészekkel, végtagokkal is számolhat.
Az utóbbi évek tragikus történeteinek áldozatai gyakran serdülők, fiatal felnőttek. A meningococcus baktérium ugyanis az ő garatflórájukban sokkal nagyobb arányban (25%) fordul elő tünetmentesen, mint az idősebbekében (3-5%). A tünetmentes hordozásból kiinduló fertőzés a serdülők életmódjával is összefügg – a betegség cseppfertőzés révén, például csókolózással, köhögéssel, tüsszentéssel, közös pohár használatával terjed. A zárt zsúfolt terekben, kollégiumokban, egyetemi előadó termekben, diszkókban, szórakozóhelyeken gyakran megforduló korosztály az egyik leginkább veszélyeztetett csoport.

Személyleírás: egy baktérium, több szerocsoport

„A friss hírek magyarázatában jellemzően már a kórokozót is tévesen azonosították” – magyarázza Dr. Kulcsár Andrea, a Szent László Kórház főorvosa. A meningococcus betegség kórokozója nem vírus, hanem a Neisseria meningitidis (röviden meningococcus) nevű gennykeltő, tokos baktérium.
A megbetegedések zömét a baktérium 5-féle csoportja okozza, az A, B, C, W-135, és Y típus. Európában főleg a B és C, az Egyesült Államokban az Y, Afrikában az A és a W-135, Ázsiában a W-135 és a C szerocsoport felelős a megbetegedésekért. A kontinensek közötti gyors összeköttetések miatt Európában is megjelentek újabb típusú meningococcus fertőzések. A skandináv országokban növekszik a W-135 típusú megbetegedések száma, míg Csehországban előfordultak Y típusú fertőzések is. Az Y típusú betegségek halálozása lényegesen magasabb a többi típusénál (közel 30%).
Hazánkban 2010 augusztusáig elsősorban a B csoportú betegségek előfordulásával kellett számolni, míg 2010 második felétől a C csoportú meningococcus fertőzés előretörését jelezték a járványügyi adatok.

Járványügy

A WHO a három legfontosabb járványos betegség között figyeli a meningococcus betegség terjedését. Afrikában az Egyenlítőtől északra és a Szaharától délre, Gambiától Etiópiáig húzódik az ún. meningitis övezet (meningitis belt). Itt főleg az A csoportú fertőzések okoznak évekig tartó járványokat. A legfrissebb afrikai járványciklus az 1990-es évek közepén indult, egy időre lebénítva Burkina Faso, Csád, Mali és más szomszédos országok egészségügyi rendszereit, és kimerítve a nemzetközi vakcina-készleteket. Az UNICEF jótékonysági világszervezet ma is jelentős oltási programokkal küzd az afrikai járványhelyzet enyhítéséért.
Európában is előfordultak helyi járványok az utóbbi évtizedekben, de hevességük nem érte el a világ más pontjain, elsősorban Afrikában és Ázsiában tapasztalhatót. Az előfordulás gyakorisága Európában legutóbb 1999-ben tetőzött, akkor minden százezer lakosra 1,9 beteg jutott, azóta ez az érték jellemzően 0,89 alatt marad. Ebben a fejleményben jelentős szerepe volt a C szerocsoport ellen kifejlesztett vakcina bevezetésének.
Utoljára a magyar hatóság is az 1999/2000-es szezonális időszakot minősítette járványosnak. A megbetegedések száma 1999 végétől jelentősen emelkedett, és a korábban ritkán előforduló C szerocsoport vált dominánssá. Akkor, 2000 januárja és novembere között összesen 84 eset került a nyilvántartásba, a halálozási arány mintegy 20%-osnak bizonyult. Leginkább csecsemőket, 1-2 éves kisgyermekeket, és 15-19 éves fiatalokat érintett a betegség.
Ma sincs meningococcus járvány Magyarországon. A statisztika 2011 telén emelkedő, halmozott esetszámot jegyzett fel.

Felismerés és megelőzés

A diagnózis gyors megállapítása a beteg élete szempontjából döntő jelentőségű. Felnőtteknél és nagyobb gyermekeknél a tünetek felső légúti fertőzés, torokfájás, láz, végtagok és hátfájás, fejfájás, hányás, levertség képében indulnak. Rövidesen fokozódó idegrendszeri tünetek, görcsök, esetleg aluszékonyság, tudatzavar jelentkezik. Ezeket a tüneteket az. ún. meningeális izgalmi jelek, például tarkókötöttség is kísérhetik. Csecsemőknél a tünetek bizonytalanabbak, láz, nyugtalanság, petyhüdt végtagok, feltűnő aluszékonyság, hányás, pulzáló kutacs, magas felhangú sírás, bőrvérzések, táplálhatatlanság hívják fel a figyelmet a betegségre. A meningoccus fertőzés gyanúját az elszórtan megjelenő, nyomásra nem halványuló kiütések, ún. bőrvérzések egyértelműen jelzik. Az első ellátó orvos felelőssége óriási, az első észlelésnél beadott antibiotikum injekció a beteg életét mentheti meg.
A történetnek azonban nem is szabadna eljutnia eddig a pontig, a meningococcus fertőzés ugyanis védőoltással az esetek jó részében megelőzhető. „A nem kötelező, csak ajánlott oltás nem azt jelenti, hogy nem fontos” – erősíti meg Dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója. A meningococcus betegség esetében a megfelelően megválasztott oltóanyaggal már csecsemőkorban is hosszú távú immunmemória alakítható ki, ismétlő oltással később gyorsan felébreszthető a védelem, és csökkenthető a tünetmentes hordozók aránya is.
A C-szerocsoport ellen forgalomban lévő oltóanyagokat elsősorban a csecsemők, kisgyermekek védelmére célszerű használni, míg a szélesebb körű védelmet kialakító, többkomponensű oltóanyagokat a serdülők és fiatal felnőttek, utazók, külföldön dolgozók vagy tanulók, kollégisták, katonai missziót teljesítők részére javasolják. Az elérhető legkorszerűbb technológiájú, legszélesebb védelmet nyújtó vakcina ára néhány ezer forint, érdemes mérlegre vetni, hogy egy felelős döntés ilyen áron mitől óvhatja meg a beoltottakat és környezetüket.