Sokféle panírt készthetünk. Például kétszersülttörmelékest, kókuszreszelékest, reszelt sajtosat (kemény, de vigyázzunk, mert a sajt hamar megbarnul, és akkor keserű lesz) zsemlemorzsával összekeverve, szezámmagosat, diósat, mandulásat.
Az angolos panírozáskor a kivert, besózott húst olvasztott vajba mártjuk, majd zsemlemorzsába forgatjuk. A duplapanírnál a sorrend: felvert tojás, liszt, megint tojás, finom zsemlemorzsa. A bunda nyilván vastagabb lesz, a hús viszont extra szaftos marad. Ha a panírt ízesíteni akarjuk, a felvert tojásba keverhetünk különféle fűszereket. Sokan a párizsias bundát jobban kedvelik, mert nem olyan száraz. Akkor kevés tejjel, sóval felvert tojást liszttel csomómentesen elkeverünk (akkor jó, ha a palacsintatésztánál sűrűbb, de a nokedlitésztánál azért folyósabb), ebbe forgatjuk a húsokat. A bundát ízesíthetjük sajttal, illetve különböző fűszerekkel is ekkor is. A párizsi bundához vékonyan vagy vastagon reszelt krumplit is keverhetünk.
Sörös-boros tésztás módszert is választhatunk. Ilyenkor 15 dkg liszthez 1,5 dl sört, illetve bort, 2 tojást, egy evőkanál olajat, és kevés sót teszünk, és csomómentesen összedolgozzuk. Lazább lesz, ha a fehérjéket kemény habbá felverve adjuk hozzá.
Finom, omlós ételt kapunk, ha a baromfihúst, karajt, vagy más fehér húst a klopfolás után egy órára kevés tejbe áztatjuk. Tehetünk bele zúzott fokhagymát. Bolondított lesz a bundázott húsunk, ha panírozás előtt olajos-mustáros-mézes-fűszeres-joghurtos-egyéb pácokkal is átitatjuk. Bármit lehet bundázni, nem csak húsokat, zöldségeket, gombát, halat, sajtot (speciálisat érdemes) sőt gyümölcsöt is (a banán és az ananász isteni csemege így). Van, aki a bodzavirágot, vagy az akác illatos virágát is megeszi íly módon. Csak ne legyenek benne bogarak!