Női szemmel a férfiakról

"Egyáltalán nincs tudományos magyarázatom!

De ha lélek és halál valóban összefüggenek egymással, akkor arra merek gondolni, hogy a férfiúi léleknek a világ eme tájékán nem sok babér terem. Egyre kevésbé van alkalma azt éreznie, hogy a férfiúi tulajdonságai gondos nemesítése és latbavetése révén épülhet-szépülhet maga körül a világ. A nagy dolgokat másutt döntik el, a kis - hétköznapi - dolgokban pedig ügyesebben mozognak az asszonyok, ösztöneik kevésbé engedik meg, hogy elengedjék magukat, a kis dolgokkal elemésszék magukat, a nagy dolgok oltárán feláldozzák magukat."


Induljunk ki mégis a statisztikai adatok halmazából, amelyek szerint a volt szocialista országokban a privatizáció után ugrásszerűen megnőtt a férfiak halandósága. Kutatások azt bizonyítják, hogy mindennek a gazdaság okozta sokk az oka. Azokban az országokban, ahol fokozatosan történt a privatizáció, vagy volt megfelelő védőháló - az emberek tagjai voltak valamilyen társadalmi szervezetnek, egyházi- vagy szakszervezetnek -, ott a tömeges privatizáció nem okozott ugrásszerű növekedést a halálozásban.

Az általánosságban igen rossz halandósági mutatók azonban nem jelentik azt, hogy a magyar népesség minden csoportja katasztrofális egészségi állapotban van. Kisebb társadalmi csoportok egészségi állapota nyugat-európai normák szerint is elfogadható, a népesség jelentős csoportjainak egészsége azonban az átlagosnál is jóval rosszabb.

Demográfiai, földrajzi, társadalmi értelemben véve is jól körülhatárolhatóak azok a csoportok, melyek körében a halandóság kiemelkedően rossz.

A lakóhely regionális elhelyezkedésén túl a halandóság a település típusa szerint is jelentősen különbözik. A falvakban élők várható élettartama jóval alacsonyabb, mint a fővárosban élőké. Jelentős különbségek találhatók az egyes budapesti kerületek lakosságának halandósága között is.

Az egészségi állapotot a legerőteljesebben a társadalmi helyzet, ezen belül pedig a foglalkozás befolyásolja.

A fizikai foglalkozásúak halálozása általában többszöröse a szellemi munkát végzőknek a férfiak körében, míg a nők körében ugyanez az arány jóval kisebb. Ugyanakkor néhány foglalkozási csoportban még a ,"fizikai átlaghoz" viszonyítva is különösen magas volt a halandóság. Az ,"alkalmi munkások" halandósága a fizikai dolgozó férfiak átlagához képest több, mint duplája a szellemi dolgozók halandóságának.

A társadalmi helyzetet Magyarországon csakúgy, mint a világ többi országában, az iskolai végzettség nagymértékben meghatározza. Kevesebb azon férfiak várható élettartama, akik nem végezték el az általános iskolát. Ugyanakkor a befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkező férfiak születéskor várható élettartama kevéssel ugyan, de jobb. A középiskolát végzetteké, a felsőfokú végzettségűeké pedig arányosan még jobbnak bizonyul.

A fenti sorok tárulnak elénk, ha olvasunk, kutatjuk a férfiak időelőtti halálozásának okait. Mi azonban női szemmel látjuk, érezzük, hogy a férfi, a hagyományosan kialakult családban mindig is a családfenntartó, aki a mindenkori szerepének akar megfelelni, teljesíteni. A mai gazdasági helyzetben, és itt vissza is tértem a megkérdezett barát soraihoz, nem sok esélyt lát arra, hogy megfelelhet ennek a feladatnak. Az, hogy hogyan éli ezt meg, nagyon sokban függ attól, hogy hogyan látja a körülötte levő világot. Minél képzettebb, annál jobban meg tudja keresni a helyét, tudja viselni a "kalapot". Minél alacsonyabb iskolázottsága, annál inkább beleveszik az előre nem látás, majd a kétségbeesés útvesztőjébe. Nem ritka, hogy inni kezd, életvitele a stressztől elvonatkoztatva még ártalmasabb, mint annak előtte, s innen már nincs megállás.

Hogy kinek lenne a feladata megállítani a lefelé vezető úton? A család már-már felbomlott, a társadalom is keresi a megoldást, de még sok-sok idő telik majd el, amíg kialakulnak azok a szociális hálók, szervezetek, amelyek visszafordíthatják és visszahelyezhetik a férfiakat az évezredek alatt kialakult helyükre, helyre, amelyre már igényt tartanak a nők is, hisz a gazdasági versenyben felkészülten - néha felkészültebben, mint a férfiak -, versenyt jelentenek a férfitársadalomnak.

Míg azonban megerősödik a gazdaság, s vele együtt a család, amely a legfontosabb a következő nemzedék értékalapú fejlődésében, beszélnünk és tennünk kell azért, hogy az élet ne rövidebb, hanem hosszabb és tartalmasabb legyen.
Ezt tesszük, amikor arra keressük majd a feleletet, hogy hogyan táplálkozzunk, hogyan éljünk aktív életet, milyen szerepe van életünkben a betegségmegelőzési programoknak, mit tegyünk, ha mégis alkohol- és drogfüggőség alakul ki a családban. Mit tehetünk gyerekeinkért?