Egy jellemző párbeszéd
Képzeld el, hogy 6 hét múlva indul az „esküvői gyors”. Az utóbbi hónapokban már többször is próbáltál a jegyeseddel beszélni arról, hogyan fogjátok a pénzt kezelni a házasságkötés után, de valahogy sohasem jutottatok megnyugtató eredményre. A legutóbbi este különösen nyugtalanító volt, mivel sikerült jól össze is vesznetek a pénzen. A beszélgetés valahogy így kezdődött:
- Szerelmem, 6 hét múlva lesz az esküvőnk és én egyre inkább aggódom amiatt, hogy nem igazán beszéltünk még arról, hogyan fogunk a pénzünkkel bánni, ha már együtt élünk.
- Ugyan, Drágám, ezen nincs sok beszélnivaló. Én és a szüleim fizetjük az esküvői költségeket, a többiről meg majd beszélünk, ha visszajöttünk a nászútról. Vagy nem ebben állapodtunk meg?
- De igen, csak engem mégis nyugtalanít, hogy mi lesz majd utána. Szerintem fontos lenne ebben is tisztán látni.
- Nem értem, hogy ez most miért kérdés. Én szeretlek téged, és te is szeretsz engem. Ez elég jó alap, nem?
- De igen… csak nem tudom, hogy te mit akarsz. Például, szerinted legyen közös számlánk, vagy külön számlán maradjunk?
- Tényleg nincs fontosabb dolgunk, mint ezen agyalni? Kezdem azt érezni, hogy nem bízol bennem. Olyan anyagias lettél az utóbbi időben, mintha neked csak a pénz számítana…
Vörös zászló! A pénz az esküvő után sem lesz egyszerűbb téma, mint előtte! Ha van olyan téma, amelyet nem tudsz megbeszélni a pároddal a szerelmetek tetőfokán, akkor ez a tény önmagában is elgondolkodtató. Mi lesz később, ha már most vannak tabu témák? Tényleg hiszel abban, hogy ezek később maguktól megoldódnak?
Esküvő = családi vállalkozás
Az a helyzet, hogy a családi pénzügyek kezelése nem hit, és nem is bizalom kérdése, hanem sokkal inkább az egyenlő bánásmódról, nyíltságról, korrekt és világos irányvonalakról szól. A boldogító „igen” kimondása ugyanis gazdasági értelemben is egymáshoz köti a házastársakat. Olyan ez, mintha a szerelmesek az anyakönyvvezető előtt egyúttal létrehoznák a saját családi vállalkozásukat is. Amit innentől az egyik fél tesz a pénzzel, az a másikat is érinti. Ami hitelt az egyik fél felvesz, annak visszafizetéséért a másik házastárs is felelős lesz, akár tud róla, akár nem. Éppen ezért fontos, hogy a szerelmesek tiszteljék egymás azon kezdeményezését, hogy őszintén és nyíltan megbeszéljék, hogy mi lesz a pénzügyekkel a házasságkötés után. Ez annak a jele ugyanis, hogy egyenlő partnernek tekintik egymást.
Ha úgy döntesz, hogy inkább mégsem beszélsz a pénzről a házasságkötés előtt, akkor – noha talán nem a legbölcsebb döntés –, de mégis a te döntésed. Ha ugyanakkor megpróbálsz beszélni róla, de elutasítást kapsz, akkor az már egyfajta érzelmi zsarolás is lehet. Az egyenlő bánásmód ugyanis azt követeli, hogy mindkét házastárs képben legyen arról, hogy mi az, ami közös tartásukra rendelkezésre áll, miből és milyen mértékig költhet saját belátása szerint, vagy mikor kell kikérnie a párja véleményét is. Azt is fontos tudni, hogyan alakulnak a kiadások, mennyibe kerül a közös életvitel fenntartása, ki és milyen forrásból fizeti a rezsit vagy a nyaralásokat. Ha a házastársak ezt nem tudják megbeszélni az egyikük elutasító viselkedése miatt, akkor ezt a másik fél sokszor a tisztelet hiányaként értékeli. Nem egyenlő partner, ergo nem is kell az orrára kötni az információt.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Egyenrangú partnerek szövetsége
Az egyenlő bánásmód természetesen nem azt jelenti, hogy a felek egyenlő mértékig járuljanak hozzá minden közös életvitelt érintő dologhoz, hanem azt, hogy az út során felmerülő kérdéseket megbeszéljék, és közösen hozzanak olyan döntést, amely mindkettejüknek megfelelő. Tiszteljék annyira egymást, hogy a döntéshez szükséges információt megosztják egymással, elképzeléseiket pedig nem a másik fél ellenében, esetleg a pénzügyi információk visszatartása révén, a könnyebb úton, hanem együttműködve, a másik felet megkerülhetetlen, egyenlő partnernek tekintve valósítsák meg.
A házasság előtt a közös életről, a közös mindennapokról beszélni felelős viselkedés. Ha a jegyesed erre nem hajlandó most, vajon miért lenne megengedőbb később, a házasságkötés után? Miért „nehéz” kérdés neki a pénz? Van más, hasonló dolog is, amit érthetetlen okból hárít, ha véletlenül szóba kerül? Akárhogy is, érdemes tisztában lenni azzal, hogy ezekről később sem lesz egyszerűbb beszélni. Olyan szálkák lesznek, amelyek idővel egyre jobban fognak fájni, csak akkor már fele ennyire sem lesz egyszerű kioperálni őket. Érdemes őszintének lenni magadhoz. Úgy menni az oltár elé, hogy közben folyamatosan villog a piros lámpa, az olyan, mint bekötött szemmel autót vezetni. Borítékolható a vége, nem igaz?
„Akkor most mondjam le az esküvőt és hagyjam el, csak azért, mert van egy-két „nehéz” kérdés a kapcsolatunkban? Kinek nincs? Hiszen én akkor is szeretem őt, ha nem éppen a világ legtökéletesebb embere! Különben sem éppen romantikus dolog a pénzről beszélni most, az esküvő előtt. Én nem vagyok anyagias, akinek csak a pénz számít.”
Valóban jogos a felvetés. Félreértés ne essék, senkit sem akartunk lebeszélni az esküvőről. Csupán arra akartuk felhívni a figyelmet, hogy ami most nehéz kérdés, az később is az lesz. Ami most csupán egy mellékszál, az a tapasztalatok szerint később fontos konfliktusgóccá fejlődhet. Érdemes ezért az olyan problémaforrásokat, mint a pénzügyek kezelése, még az esküvő előtt megbeszélni. Lehet, hogy ez nem éppen romantikus elfoglaltság, ugyanakkor abban sincs semmi romantikus, amikor az immár friss házasok vesznek össze a pénzen, vagy néhány év múltán a párterápián, párkapcsolati mediáción derül ki, hogy milyen módon tett keresztbe a kapcsolatnak az, hogy a pénzügyek kezelését eltérő módon képzelték el, de a felmerülő konfliktusokról nem beszéltek, hanem a szőnyeg alá söpörték őket.
A mediáció technikája kiválóan alkalmas arra, hogy elősegítse a kommunikációt, ha a felek nehéznek érzik, hogy egy adott kérdésről maguk beszéljenek, és sikerül szinte menetrendszerűen összeveszniük, ha a pénzügyek szóba kerülnek. A mediáció segít abban, hogy tisztázzák az álláspontok mögött meghúzódó igényeket, szükségleteket, egymás motivációját, és tényleg megértsék egymást. Nem az a cél, hogy házassági szerződés szülessen (bár sokszor ez is megesik), hanem sokkal inkább az, hogy a felek feloldjanak egy addig hárított tabutémát, megbeszéljék, és úgy induljanak neki az esküvőnek, hogy egyikük fejében sem villog közben a vészjelző piros lámpa.
Gyurkóné Vincze Melinda - Gyurkó IstvánVálási és párkapcsolati tanácsadó, mediátorA Válási kézikönyv és a Pocak Tóni és a válás c. interaktív mesekönyv és szülői útmutató szerzői. Elérhetőségeink: Telefon: 06-30/837-00-73 Honlap: http://www.konfliktusmediacio.hu/ http://www.valasikezikonyv.hu/ http://www.pocaktoniesavalas.hu/ |
.jpg){kind=small}
