.jpg)
A család egy olyan közösség, ahol a tagok között valamilyen leszármazotti kapcsolat van, házasság vagy örökbefogadás. Ma már a család fogalmából egyre jobban kiszorul a házasság. Ennek nem érzelmi, vagy szexuális problémái vannak, hanem érdeki és „kijátszási” szándékok – lásd a cikk végén.
Egy családban nem feltétlen, muszáj vérszerinti kapcsolatnak lenni. A család attól lesz igazán család, hogy jól érezzük magunkat abban a közösségben, olyanokat megbeszélünk az ott lévő emberekkel, amelyeket talán másokkal nem.
A családban fontos a bizalom, amely a mostani időkben inkább a barátokra szállt rá.
A régebben a fiatalok különböző dolgokról a szüleiktől, nagyszüleiktől kértek segítséget. Ma már inkább a barátoktól érdeklődnek, vagy az internetet használják információ forrásként, s ez utóbbi nagy veszélyforrás is számukra.
Hamarabb érnek a gyermekek (?) – mondja sok nagymama vagy éppen anya, látván azt, hogy a statisztikák alapján már 16-17 évesen elvesztik szüzességüket gyermekeik.
Amikor ezt említi bárki, mindig eszükbe juttatom azt, hogy régebben már ebben a korban szültek. És valóban akkor figyeltek arra, hogy első együttlétet a férjüknek szenteljék, s abból gyermekük is legyen, de nem hiszem, hogy mindenki betartotta ezt, így valószínűleg már hamarabb elvesztették ártatlanságukat.
S ha mérlegre tesszük ezt a kérdést, szinte biztos, hogy a mérleg nyelve középen áll meg, azaz vagy semmit, vagy csupán egy-két százalékot változott a betöltött évek száma (csökkent), a szüzesség elvesztésének függvényében.
Az információ és az érdeklődés következtében változott meg erről az emberek véleménye, pedig több évtizede semmi nem változott. Ami régen tabu téma volt, az mára már jobban elfogadott és jobban lehet róla beszélni.
A teremtés pillanatában minden megteremtődött, így régebben is az volt, mi most, csupán még nem merték felvállalni, vagy titkolták (pl.: homoszexualitás).
Házasság nélkül jobban megéri a mai helyzetben, és törvények alapján. Azok a gyermekek, akiket egy szülő nevel (papíron), hátrányos helyzetűnek, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak, s ez által olyan pluszjuttatásokhoz jut hozzá a szülő, s olyan „kiváltságokban” részesül a gyermek (kollégiumi ellátás, családi pótlék, stb.), amelyben, egy hivatalos családban élő gyermek sose részesülne, míg lehet, jobban rászorul, de mivel családban él, így nem kapja meg.
Így ebből azt a következtést vonhatjuk le, hogy a törvények és szabályok miatt – többek között – a fiataloknak nem éri meg összeházasodni, s ezt Ők is pontosan tudják. Így nem csoda, hogy manapság értelmét veszti a család, mint fogalom, s vele együtt a házasság is.
A család - megváltozott tradíciók? |
A család, mint egység mára már nem úgy funkcionál, mint nagyanyáink vagy dédanyáink idejében. Mi ennek az oka? Egyáltalán változott valami, vagy csupán felnagyítunk egyes dolgokat, s az értékeket elnyomjuk? (Ezzel a cikkel egy 14 éves olvasónk tart görbe tükröt elénk, felnőttek elé. Érdemes elolvasni és elgondolkozni rajta... - a szerk)
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
| MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Előző hír
A Szeretet Rendjei a párkapcsolatban
Következő hír
Széchenyi Pihenő Kártya - az elektronikus utalvány
Közösségi hozzászólások:
Családinet hozzászólások
Hozzászólások (4 - 1)
szemunkfenye2010
#4
2011. április 19. 15:42:23 | kedd |
Nincs mit. Igazából én sem akartam okoskodó lenni
 csak felfigyeltem rá egyből. Szép napot!
|
|
|
|
||||
Trilox
#3
2011. április 19. 12:02:31 | kedd |
Ó! Valóban elsiklottam a "papíron" szó felett és így tényleg nem jól értelmeztem a szöveget. Köszönöm a helyreigazítást és elnézést kérek a cikk írójától a kritikáért!
Valóban jó kis cikk, különben nem inspirált volna ilyen hosszú posztra.
|
|
|
|
||||
szemunkfenye2010
#2
2011. április 19. 09:55:40 | kedd |
Kedves Trilox!
Ahhoz szeretnék hozzászólni, hogy lehet nem láttál Máté mondata mögé Mint ahogyan le is írja: "....azok a gyermekek, akiket egy szülő nevel (papíron), hátrányos helyzetűnek, vagy halmozottan hátrányos helyzetűnek számít, s ez által olyan pluszjuttatásokhoz jut hozzá a szülő, s olyan „kiváltságokban” részesül a gyermek (kollégiumi ellátás, családi pótlék, stb.), amelyben, egy hivatalos családban élő gyermek sose részesülne....." A lényeg a "papíron" szón van. Ismerhet és sokan ismerünk olyan párokat akik papíron elválnak, hogy más juttatásokhoz jussanak, vagy a nagy pénzügyi teher miatt az együttélő pár mégis egyedülállónak vallja magát, hogy könnyebben kifizesse az iskolai költségeket: menza, napközi, kollégium stb stb. Néhány esetben a pár valójában együtt van, ott van az apa segítsége, mégis a törvények alapján megkapják azokat a juttatásokat, amelyek valójában az egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő szülőt illetnének meg. Ezekre a szabályozásokra, törvényekre utalt a cikk írója, hogy ezt látva a fiatalok kétszer is meggondolják, hogy érdemes -e papíron is együtt lenni. Tehát "Egydül nevelni a gyermekekeket gazdaságilag könnyebb" - a cikk írója nem szó szerint erre gondolt. / ahogy a szavaiból kitűnik/ A cikk amúgy nagyon jó, néhány sora tényleg "görbe tükör" a felnőttek felé.
|
|
|
|
||||
Trilox
#1
2011. április 19. 07:48:24 | kedd |
Kedves Máté!
Érdekes gondolatok, szeretném elmondani nekem mik jutottak eszembe róluk. Bizalom: korábban sem volt ez másként, sőt. A szülő nem a legfőbb bizalmasa a gyermeknek és bármilyen meglepő, nem is az a dolga. Nem lehet egyszerre barát és szülő, mert a két funkció sok tekintetben ellentmond egymásnak. A jó szülői kapcsolat megalapozza a felnőtt gyermekkel a bizalmi kapcsolatot de addig a szülő "csak" biztonságérzetet ad, még akkor is ha a gyermeknek ez csak a tudatalattijában jelenik meg. Kamaszokról beszélek, a kisgyermekkor és a felnőttkor más tészta. Szexualitás: ugyanúgy változó most is mint korábban, hogy ki mikor érik meg rá, mikor kerül az érdeklődése fókuszába. Mostanában talán többször fordul elő, hogy a lelki szellemi érést megelőzi a testi kapcsolat. Rémes de nem csodálkozom rajta. Az utcai plakátoktól kezdve, a filmek, rajzfilmek... mindenből árad az erotika és a szex kiemelkedő fontossága. Primér szinten ez igaz is, és a kamasz gyermek többnyire ezen szinten éli meg a vágyait. Hiszen éppen abban a fázisba van amikor tapasztalatok útján meg kell tanulnia disztingválni az újonnan megismert vágyak területén és tudnia kell uralni ezeket a vágyakat. „A teremtés pillanatában minden megteremtődött” ezzel a mondattal jól megleptél. Ezt akár R. Steiner is írhatta volna. Vagyunk akik úgy gondoljuk ez így igaz. De az „út” akkor is fontos. A család: jelenleg is még a klasszikus, és anno gazdasági okokból kialakult családmodell szerint élünk és gondolkodunk. Pedig (ahogy Csernus is felveti a Ki nevel a végén? c. könyvében) a válások és új kapcsolatok során keletkező bonyolult emberi és érzelmi kapcsolatokhoz fel kellene nőni végre. Az pedig komoly tévedés, hogy egyedül nevelni a gyerekeket gazdaságilag könnyebb. Mind anyagilag, mind érzelmileg nagyobb terhet jelent. Amit mondasz az egy megalapozatlan sztereotípia. Az állam kevéske többlettámogatása nem pótolja a másik szülőt (most csak gazdasági vonalra értem), hiszen a legtöbb család még a két fizetésből is szűkösen él meg. A válások nagy száma vagy az egyedül vállalt gyerekek nagy száma a felelősségvállalás hiányára, az elbizonytalanodásra az éretlenségre utal (szerintem) Ezért is van olyan nagy keletje az ezoterikus tanoknak, jósoknak, szektáknak és a pszichológusoknak A család lehet, hogy a régi formában értelmét veszíti (vagy nem) de ha bele gondolsz, hogy 500 éve még természetes volt, hogy az apának joga volt a lányával együtt hálnia (erősítve a családi köteléket), akkor talán el lehet fogadni, hogy változik ez a dolog is. Bocsánat a szómenésért, de számomra nagyon izgalmas témák ezek! Üdv Trilox
|
|
|
|
||||
Ez is érdekelhet:
.jpg){kind=small}
