Legyen a zeneterápia mindenkié!

Mióta létezünk a földön, zenélünk, vagy csak hallgatjuk és élvezzük a zenét. A zene alapvető elemei, a ritmus, a hang, a dallam, a harmónia és a hangszín mind-mind befolyásolják viselkedésünket, testünk fizikai állapotát és elménk hatékonyságát. Használjuk érzelmeink, lelkivilágunk kifejezésére, megnyugtatja és örömmel tölti fel lelkünket.

Zenével cselekvésre késztethető az ember, éberré tud tenni, vagy épp ellenkezőleg, képes megnyugtatni. A ritmus és a dallam segítségével könnyebben nyílik meg lelkünk.
A zenével való gyógyítás művészete az őskorba nyúlik vissza. Az emberi civilizáció fejlődésével lassan, de biztosan elszakadtunk a természettől, az általa biztosított harmóniától. Azonban szervezetünk még igényli a természetes harmóniát. Az ősi kultúrákban, Egyiptomban, Indiában, Kínában, és az ókori görögöknél egyaránt használták a zenét gyógyításra, a lélek megnyugtatására és felemelésére. Hazánkban majdnem 30 éve van jelen a zeneterápia, ennek ellenére még nagyon kevesen ismerik ezt a módszert.

A zenehallgatás és a zenélés önmagában nem zeneterápia, legyen az bármilyen hasznos és kellemes az ember számára. A zeneterápia olyan pszichoterápiás eljárás, amelynek során a zenét és a zene elemeit (ritmust, dallamot, formát) valamilyen terápiás cél érdekében használjuk. Három fő módszere van: az aktív, a receptív és az integratív zeneterápia, ezeken belül pedig beszélhetünk egyéni és csoportos foglalkozásokról.

A zeneterápia napjainkban már az idős emberek körében is egyre népszerűbb, hiszen mindamellett, hogy szebbé és tartalmasabbá teszi az emberek életét, bizonyítottan hasznos is számukra.

Dr. Vértes László 1984 és 2002 között tartott zeneterápiás foglalkozásokat időseknek. Munkásságának vizsgálata alapján lett bizonyított tény, hogy a zeneterápiának relaxáló, oldó hatása van a pszichoszomatikus betegségek, valamint az időskori depresszió esetén, segíti a memória működését és az aktivitást. Más kutatók megállapították, hogy zene és mozgásterápia segíti a tájékozódási képesség fejlődését.

A receptív zeneterápia során a zenét hallgatjuk, és a zene hallgatása közben átélt érzelmeket és élményeket öntjük szavakba. Idősek körében első alkalommal többnyire ezt a módszert alkalmazzuk, bár ez változtatható a részt vevők nyitottságától, aktivitási hajlandóságától függően. A receptív zeneterápiás foglalkozás segíthet korábbi, nosztalgikus élmények felelevenítésében, esetleges feldolgozásában, e mellett az ismeretterjesztést is szolgálják az ilyen ülések. Ezeken, az általában másfél-két órás tematizált programokon (pl.: A természet hangjai), az adott témához tartozó darabok bemutatása mellett szót ejtünk zenetörténeti érdekességekről is, ami bővíti a résztvevők tudását. Természetesen a hallott zenék egyénre gyakorolt hatásáról is szó esik a foglalkozásokon, hiszen a zenehallgatást követő megbeszélések terápiás hatása felbecsülhetetlen.

Az aktív zeneterápia igen kreatív tevékenység, mely hangszeres tudást nem igényel, hiszen kifejezetten könnyen kezelhető hangszerekkel (egyszerű dobok, triangulum, csengők, egyéb ütős hangszerek, taps stb.) való zenélésről van szó. Kreatív volta miatt segíti az identitás megőrzését, közösségteremtő hatása tagadhatatlan, és az aktív zenélés a fizikai állapotra is nagyon jó hatással van.

Az integratív zeneterápia során az aktív vagy receptív zeneterápia egészül ki valamely más művészeti ágazattal, például különféle ábrázolási technikákkal (festés, rajzolás, agyagozás stb.), szövegírással (mese, vers), tánccal, mozgással.

A zeneterápia alkalmazási területe igen széles skálán mozog, köszönhetően a zene, már fent említett és kísérletileg is igazolt élettani hatásának. Cikkemben csupán egy kis szeletét volt lehetőségem hangsúlyozni. Amennyiben felkeltettem érdeklődésüket, vagy bármilyen kérdésük lenne, örömmel állok rendelkezésükre, hívjanak bizalommal a 06 20 334-4552-es telefonszámon.

fotó: http://piqs.de