Az egyetemről kikerülve - szerencsés esetben, ha van párjuk - sok nő választásra kényszerül: építse a karrierjét és arassa le a tanulmányainak és a belefektetett energiájának a gyümölcseit, vagy szüljön gyermeket és tovább csúsztassa a jól megfizetett és tanulmányainak megfelelő pozíció betöltését.
Sok esetben éppen akkor ajánlanak előléptetést és kecsegtetnek egy jobb élet lehetőségével, amikor jelez a biológiai óránk és mi nők már inkább babáznánk.
Ilyenkor sokan döntenek úgy, hogy nem vállalják annak a kockázatát, hogy elveszítsék az addig kivívott és kemény munkával megszerzett pozíciójukat a cégnél.
Mi történik azokkal, akik mégis anyai ösztöneik hívó szavának engednek és vállalják a gyermeket?
Vannak, akik megegyeznek a munkaadójukkal, vagy épp saját vállalkozóként hozzák meg azt a döntést, hogy 6 hónap - 1év múlva visszatérnek a dolgos hétköznapokba.
Vannak, akik gyermekükkel maradnak az engedélyezett maximális ideig és leadnak egy picit a kiesett jövedelem miatt az életszínvonalukból.
Hogy mi a helyes út és döntés, azt nehéz megmondani.
Véleményem szerint minden nő érzi magában az anyává válás érzését. Mindenki ösztönösen érzi, neki mi ad valódi boldogságot: a gyermek vagy a karrier. E mögött értékrendbeli kérdés is állhat, mi a prioritás az életemben. Mi fontos nekem? A család vagy a munka?
Személy szerint én nehezen tudom elképzelni, hogy egy nő azért született e világra, hogy egy multinacionális cég gyarapodásáért küzdjön, éjt nappallá téve dolgozzon. Ennél többre vagyunk hivatottak. 
Ha arról van szó, hogy mennyi időt töltsünk a gyermekünkkel otthon, akkor a válaszom: a lehető legtöbbet! A gyermekünk lelki fejlődéséhez nagyobb szükség van egy szerető és gondoskodó anyára és apára, mint átlagon felüli anyagiakban mérhető életszínvonalra.
A bennünk szunnyadó anyát nehéz megszólítani. De felmerül a kérdés, hogy vajon miért? Mit nem kapott meg az a nő, akiben nem ébrednek fel az anyai ösztönök? Milyen mintát látott a saját édesanyától?
Csak az a nő képes meghitt anya-gyermek kapcsolatra, akinek ilyen viszonya volt a saját anyukájával. Ennek megváltoztatásához fejlett önismeret szükséges.
Amikor szembenézünk önmagunkkal, a múltunkkal, a mintáinkkal egyszer csak minden a helyére kerül. Az első lépés talán a legnehezebb, hiszen a múlt feltárása fájdalmas és van olyan része a múltnak, mit többször is fel kell tárni ahhoz, hogy a hatása eltűnjön az életünkből. És van olyan múltbeli sérelem, amit szinte nem is lehet begyógyítani, csak meglehet tanulni vele együtt élni.
Fotó: franky242 - FreeDigitalPhotos.net
Bús TímeaDuals Társkereső vezetője, párkapcsolati mediátor, életvezetési coachDuals Társkereső Párkapcsolati és válási mediátor Egészség- és Életvezetési Tanácsadó, Coach Mentálhigiénés Segítő Szakember Az Európai Coaching Szövetség tagja Elérhetőségeim: Cím: Duals Társkereső Iroda 1133 Budapest, Bessenyei u. 16. VII/4. Telefon: 06-1/801-25-26 06-30/508-18-17 06-30/402-55-15 Honlap: http://www.duals.hu http://www.bustimeacoach.hu |
.jpg){kind=small}
