A kegyelem hátterében nem a lány magas szintű kapcsolatai álltak, hanem a kegyelemben részesítő köztársasági elnök mérlegelte a fiatalkorú lány pszichés leterheltségét a bűn elkövetésének időszakában. A kegyelem mellett szólt az is, hogy Kitty az első és másodfokú tárgyalás között teherbe esett és kilenc hónap múlva egy kislánynak adott életet, aki így joghátrányt szenvedett volna el az édesanyja ítélete miatt. A vádlott édesanyja a per kezdetétől egyre súlyosbodó rákbetegséggel küzdött, állandó ellátásra szorult, amit szintén Kitty biztosított a számára. A személyi és családi körülményekben történő változások pozitív irányba billentették el a jogi mérleg nyelvét.
A nevelőapa addigra már tíz éve bántalmazta folyamatosan a lányt, napi szinten az élettársát (Kitty édesanyját) is, és a kapcsolatból született kisebbik gyermeket. A jogi gépezet a társadalmi kiállás ellenére sem hagyhatta büntetlenül a valóban szörnyű tettet, bár első fokon csupán egy év felfüggesztettre, a másodfokon azonban két év két hónap letöltendő börtönre ítélték a lányt.
Tettét nem lehetett sem önvédelemmel, sem erős felindulással magyarázni, bármennyire is értette mindenki, hogy mi volt a történet lényege. A jog kénytelen volt büntetést kiszabni, hisz Kitty készült a tettre, elvette nevelőapja pisztolyát, megvárta, amíg a férfi délutáni álomba merült és az alvó férfit lőtte le.
Tette után úgy vallotta, hogy nagy megkönnyebbülést érzett, és az járt a fejében, hogy a nevelőapa soha többé nem bánthatja a kistestvérét és édesanyját. Abban reménykedett, hogy miután megoldotta a gondjaikat, végre normális életet élhetnek. A tettét követő napon szórakozni ment a barátnőivel, és amikor kiderült a bűncselekmény, egyetlen szóval sem tagadott. Elintézettnek vélte a problémát.
A bántalmazás, a hosszú évekig tartó szexuális visszaélés hihetetlen erős lelki változásokat okoz az elszenvedőkben. Ennek a sok lelki torzulással járó folyamatnak az egyik eleme, hogy a folyamatosan bántalmazott és molesztált ember soha nem érzi magát biztonságban.
A bántalmazott akkor is veszélyesnek éli meg a helyzetét, amikor a bántalmazó alszik, és a hosszú évekig tartó terror abban erősíti meg, hogy egyetlen pillanat alatt bármikor újra veszélybe kerülhet, tehát az önvédelem lelkiállapota áll fönn akkor is, amikor az ellenség éppen ittasságtól bódult, eszméletlen állapotban van, vagy alszik. Ez a lelki körülmény azonban a jogi fogalmakkal nehezen bemutatható.
A jog annyira elvont fogalomtárral dolgozik, hogy a büntetési tételek megítélésénél nehéz a lelki tényezőket is beépítenie az ítélkezési folyamatba. A fiatalkorú anyák, akik titkolt terhességből szülnek és otthagyják valahol a babájukat, vagy a gyermekágyi depresszió súlyos változatától szenvedő anyák, akik a gyermekük ellen fordulnak a pszichés állapotuk miatt – mind olyan esetei a büntetőjognak, amellyel a szikár gondolkodású jogalkotó nehezen tud mit kezdeni.
A jog mérlege, melyet a római istennő, Justicia tart a kezében, nehezen tudja kidekázni a bűnösség mértékét, nem véletlenül ábrázolják őt a szobrokon olyan gyakran bekötött szemmel.
Van olyan tényező, amely a jogon felül áll és ez az emberi belátás lehet csak a valós bírája: maga a kegyelem.
Az elnöki kegyelem intézménye hivatott arra, hogy az emberi, etikai szempontokat is bevigye az ítélkezésbe. Az elnöki kegyelem olyan szempontokat is mérlegel, amelyet a bíróság nem vehet tekintetbe, és amelyeknek mibenlétét esetenként érzékeny adatok jelzik. Simek Kitty esetében ezek a bírósági tárgyaláson kívüli indokok az édesanyja betegsége és a kislánya születése voltak.
A bántalmazott lány önbíráskodásának társadalmi megítélése is a kegyelem megadásának irányába hatott, és az ügy a családon belüli bántalmazás megítélésének újabb, szigorúbb irányt szabott a későbbi szakmai protokollban.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.Simek Kitty ügye volt az, ami többek között a távoltartás jogi intézményének megágyazott, ami életre hívta az áldozatsegítő szolgálatokat és a krízisotthonokat. Kitty ügye új lendületet adott a családon belüli dinamikák feltérképezéséhez is.
Simek Kitty ügyében a kegyelmi döntést az akkori igazságügy-miniszter, Petrétei József javaslata befolyásolta. A tárca vezetője kegyelemre javasolta Kittyt, ám büntetését nem törölték teljesen, hanem határozott tartalmú próbaidőre függesztették fel. Kitty előéletén olyan folt esett, amit az elnöki kegyelem nem törölt le, csupán a börtönbüntetését engedte el.
Kitty életének további fordulatai rendkívül elgondolkodtatóak. A napon, amikor nevelőapja azzal fenyegette meg, hogy nem folytathatja iskolai tanulmányait és intézetbe fog kerülni, Kitty lelőtte a férfit. Az ügy tárgyalási szakaszában Kitty kishúga nevelőszülőkhöz került, édesanyja pedig alig egy éve leforgása alatt belehalt a hasi rákba, amit sokak véleménye szerint az élettársi ütlegelés is okozhatott.
Kitty a kegyelem után komoly terveket szövögetett a boldogulásukra, kislányának csodálatos és boldog gyermekkort szánt. Ápolónőként szeretett volna dolgozni és segítő szerveknek is végzett volna mentő munkát, mint tapasztalati szakértő. Ehhez képest
még óvodás sem volt a kislánya, amikor szó nélkül eltűnt az életükből. „Bármilyen helyzetben meg kell tudnom állni a lábamon, és biztonságot kell teremtenem a gyerekemnek” – nyilatkozta akkoriban, majd sebesen külföldre távozott.
Az eset gyermekvédelmi következményei mellett további gondolkodásra is okot ad abban az irányban, hogy a „megrontás” szó messzemenő következményeit is feltérképezzük.
Elromlik-e ilyenkor valami lelki alkatrész véglegesen a gyermekekben? Mennyire alkalmasok ezek a fiatalok családteremtésre, biztonság nyújtására, az állandóság megteremtésére, saját életük menedzselésére?
Kitty nevelőapja a cselekmény elkövetésének időpontjában védekezésre képtelen állapotban volt, Kitty viszont egész további életére életképtelen állapotban maradt, élő helyett csak túlélő üzemmódban van ma is.
A kegyelmi döntés után lakóhelyén kiközösítették, szakított a párjával és elhagyta a gyerekét, megágyazva az újabb generáció traumájának. 2021 júniusában az a hír jött róla, hogy Hollandiában él és megpróbálta magával vinni oda a nagylányát is, aki a kurta-furcsa hívást nem érezte elég meggyőzőnek és inkább stabilitást biztosító édesapjával maradt. Kitty foglalkozását ma is homály fedi.
A kegyelem intézménye azon alapul, hogy van egy olyan személy az országban, aki mindenki bizalmát bírja, és akinek el tudjuk hinni, hogy olyan érzékeny információkra lát rá, amik nem tartoznak a széles nyilvánosságra. Ilyen adat lehet egy egészségügyi állapot, ami személyiségi jogvédelem alá esik, vagy egy olyan harmadik fél sérelme, akinek története a bírósági tárgyalás során nem merülhet fel, mert magához a bűnügyhöz nincs köze (eltartott hozzátartozó, beteg rokon, születendő gyermek).
Ha okkal sérül a köztársasági elnökbe vetett bizalom, a kegyelem intézménye is sérülhet. És minden bizalomvesztés újabb „rontás” mindannyiunk lelkén.
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
