Dolgok, amik miatt imádok édesanya lenni
1. Megváltozott a fontossági sorrend az életemben
Régebben nagyon sok időt pazaroltam olyan emberekre, akikre nem kellett volna. Akikről később kiderült, hogy csak érdekemberek, hogy csak átvernek, hogy az első adandó alkalommal keresztbe tesznek nekem.
Mióta anya vagyok, azóta a gyerekem a legfontosabb az egész világon (és természetesen a férjem, a családom.) Ha akarnék, se tudnék már értelmetlen kapcsolatokba belemenni, időt áldozni a lényegtelen dolgokra.
Arra koncentrálok, hogy a gyerekemmel és a családommal kapcsolatban minden rendben legyen, a többi csak másodlagos. Persze ez nem azt jelenti, hogy most már nem fontos a munkám, vagy nem barátkozom senkivel, hanem inkább azt, hogy megengedem magamnak, hogy válasszak. Olyan munkahelyet, ahol nem zsigerelnek ki, ahol megértik, hogy nekem gyerekem van, és olyan barátokat, akik elfogadják, hogy minden borulhat, ha például beteg a gyerek. Nem mondom azt, hogy ez könnyű, de a fontossági sorrend átalkult az életemben.
2. Újra felfedezhetem a világot
Talán ezt szeretem a legjobban az anyaságban. Hogy mint egy kisbaba, én is rácsodálkoztam sokmindenre mint ő, és ahogy egyre nagyobb lett, úgy fedeztem fel az ő szemüvegén keresztül újra az egész világot.
Visszajöttek a régi gyerekkori emlékeim és végre le tudtam lassulni egy kicsit abból az irtózatosan nagy pörgésből. Tudtam vele együtt figyelni a katicabogarat, ahogy mászik, vagy a hangyákat, ahogy egymás után vonulnak. Vele nevettem, ha leesett a gyurmaemberke feje és tudtam mit érez, amikor valaki összerombolta a homokvárát.
Egy kicsit olyan ez, mintha újra gyerekké változna az ember. Imádok például pocsolyákba lépkedni is. Tudom, először zavarba ejtő, amikor azt kéri a gyerek, hogy: - Naaa, anyaaaa, csak próbáld ki!
De aztán rájössz, hogy lehetsz a cinkosa, és egy kicsit rosszalkodhatsz te is néha vele együtt.
3. Jobb ember lettem
Az anyaság egy igazi tanítólecke az életben. Senki sem születik anyának, ezt mindenkinek meg kell tanulnia. De napról napra jobb embernek érzem magam általa, amiatt, hogy ő van nekem.
Türelemre, önfegyelemre tanít, arra, hogy éljem meg a pillanatot, hogy a jelenben éljek. Amikor egy gyerek játszik, akkor nem gondol közben ezer dologra, mint egy felnőtt, ő akkor és ott csak arra a kis autóra koncentrál, amit tologat.
Mióta anya vagyok, én is egyre jobban a jelenben élek és megtanultam, hogy ha egy adott tevékenységet csinálok, akkor csak arra fókuszáljak. Van, amiben sokkal gyorsabb is lettem, és míg korábban hajlamos voltam elodázni a dolgokat, most már mindent igyekszem időben elvégezni. Gyorsabban kelek fel reggel az ágyból, nem merengek órákig, mert akkor tudom, hogy elkésünk.
Végre van egy napi rutinom is, ami korábban nem igazán volt jellemző rám. A gyerekem miatt nagyon sok mindenben megváltoztam, szerintem jó irányba. Sokkal jobban osztom be az időmet, nem kések el sehonnan, mint régen.
Fontosnak tartom, hogy eleget foglalkozzak vele, hogy legyen közös időnk és ne csak abból álljon a napunk, hogy ide rohanunk, oda rohanunk, kipakolunk, főzünk, mosunk, megcsináljuk a leckét, stb. - mert akkor mikor élünk?
4. Anyai szeretet
Az anyai szeretet szerintem a legszebb az egész világon. Anya és gyermeke között egy olyan kapocs van, ami egy életen át összeköti őket, és ami miatt ők elválaszthatatlanok lesznek akkor is, ha a gyerek már felnőtt és elköltözött. Ők ketten az egész világot meghódíthatják.
Te miért szeretsz édesanya lenni?
Indexkép: Sue Halliburton képe a Pixabay-en
.jpg){kind=small}
