A harag, az idegesség, a stressz ellen

  Elsőként kezdjük egy régi időkből származó tanáccsal. Thomas Jefferson javasolta és használta a 10-ig számolás módszerét. Különösen nehéz napokon tehetjük ezt akár 100-ig is. A számolás tulajdonképpen az elterelés és időhúzás módszerével képes lecsillapítani, megnyugtatni bennünket.

 A harag ereje gyakran tovább rontja az egyébként is feszült helyzetet. Így, ha nehezünkre esik is, higgyük el, megéri lehiggadni. Számoljunk tehát, s a hatás fokozása képpen közben a levegőt egyenletesen, s mélyen szívjuk be. Ez egyaránt segít a relaxálásban, s gondolatainkat a jelenre összpontosítani, hogy a korábbi stressz, idegesség ne vegyüljön jelen problémánkkal.

 Miután sikerült kicsit megnyugodnunk, válaszoljunk. Kulcsfontosságú, hogy a bennünket ért ingerekre ez esetben ne azonnal reagáljunk.

 A megfelelő válasz kialakításához tehát először is higgadtnak kell lennünk. Ezután következik a helyzet mérlegelése. Először is fontos, hogy az adott problémát a másik szemszögéből is megvizsgáljuk, vagyis empátiát gyakoroljunk. Átérezve mások helyzetét, segíthet megérteni a konfliktus gyökerét, s ezáltal egy letisztult,  elfogadó, de magabiztos álláspontot alakíthatunk ki.

 Az azonnali, indulatoktól fűtött reakcióval szemben az átgondolt, magabiztos válasz kellően védi jogainkat, miközben másokét nem sérti, s erőszakosságot sem feltételez. A későbbi megegyezés, kompromisszum csakis ezúton jöhet létre.

 Sokan követik el azt a hibát, hogy partnerük szavait tévesen értelmezik, s így kerülnek konfliktus helyzetbe. Figyeljünk az elhangzott mondatokra, akár milyen heves vitában is hangzanak el, ezzel szintén eltereljük figyelmünket az indulatainkról, s a további félreértéseket, felesleges stressz is elkerülhetjük.

 Jó módszer lehet a probléma megoldásának elhalasztása is. Amennyiben már eleve feszültnek érezzük magunkat egy nyugodt beszélgetéshez, kérjünk inkább időt, tegyünk egy sétát, míg gondolataink letisztulnak.

 Fontos, hogy ne a másik fél helyett gondolkozzunk, ne akarjuk jobban tudni, mit is érez ő. A beszélgetés során magunkról beszéljünk, maradjunk tényszerűek, tárgyilagosak, s azt mondjuk el, az ő viselkedése milyen hatással van a mi életünkre. Éreztessük partnerünkkel, hogy megértjük az ő helyzetét is, keressünk közösen megoldást.

 Természetesen éles helyzetben sokan elvesztjük a fejünket, s a jó tanácsokat sorra elfelejtjük, s mérgünkben nem találjuk a megfelelő szavakat. Fontos tehát, hogy nyugodt helyzetekben gyakoroljunk, olyan valakivel, akiben megbízunk.

 Gyermekeink számára is fontos, hogy megtanulják helyesen kezeni indulataikat, s ebben mi magunk vagyunk példaképeik. Ügyeljünk rá, hogy pozitív mintát mutassunk.

A veszélyhelyzetek elkerülésén túl is érdemes elkerülnünk a vezetés közben történő telefonálást. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy nem csak a zsúfolt forgalommal, de egy problémás beszélgetőtárssal egyszerre kell megbírkoznunk.

 Amennyiben ismerjük gyenge pontjainkat, próbáljuk meg életünket úgy alakítani, hogy elkerüljük a számunkra konfliktust okozó helyzeteket. Napi egy órás edzéssel, kikapcsolódással munka után elkerülhetjük például, hogy a napközbeni konfliktusok befolyásolják családi életünket.

 Éljünk kiegyensúlyozott életet, ápoljuk társas kapcsolatainkat, s fontoljuk meg a fenti tanácsokat, s dühünket, csalódottságunkat ne másokon vezessük le, inkább higgadtan beszéljük meg.

A hír alapjául az „Anger Management: Counting to 10 and Beyond” cikk szolgált.

 www.orvostkeresek.hu