Így fejleszti a gyerekeket a homokozás
A homokkal való első találkozás
Varsányi Kinga konduktor azt mondja, a homokozás először nem is játék a gyerek számára, hanem a környezetének a megismerése, az anyaggal való találkozás.
"Elsősorban a homok mint anyag lép be a gyerek életébe, és aztán ahogy nyílik a világa és megismeri a környezetét, úgy fogja tudni használni a homokot, mint eszközt" - magyarázza a szakértő.
A kicsi számára igazi felfedezés az ujjai közé csippenteni a homokot, morzsolgatni, vagy akár meg is kóstolni. Az első időszakban a homokban még csak üldögélnek, és megtapasztalják, hogy például milyen a száraz és milyen a nedves homok tapintása. Később aztán rájönnek, hogy a saját kezükkel is tudják formálni az anyagot, vagy akár a lábukkal is, sőt, ha belefekszenek, akkor homokangyalt is tudnak készíteni.
A szakértő azt mondja, a homokkal való ismerkedés a gyerekek idegrendszerének fejlődését is segíti.
"Ezek a korai érzékelési tapasztalatok alapot teremtenek a későbbi finommotorikus mozgásoknak és szem-kéz koordinációnak" - teszi hozzá a konduktor.
A helyes ceruzafogásban és az írástanulásban is segítenek ezek a mozdulatok
Később, az első tapasztalások után a gyerekek már elkezdenek eszközöket is használni a homokozóban. Ilyen a lapát, a gereblye, a vödör vagy a homokozóformák. De hamar rájönnek, hogy a természetben található kincsekkel is tudják díszíteni az alkotásaikat, így felhasználnak kavicsokat, botokat és leveleket is.
"Ezek a mozdulatok, amikor például lapátolnak vagy kiöntik a formából a homokot, mind-mind fejlesztik a finommotorikus képességeiket. Amikor a homokkal játszanak, akkor gyakorolják a csippentő mozdulatokat is, az ütögetést vagy az elsimítást. Ezek a mozdulatok pedig segítenek abban, hogy a gyerekek később jól fogják a ceruzát, vagy megtanuljanak szépen írni" - árulja el a szakember.
A homokozó, mint alkotóműhely
Ahogy a gyerekek egyre nagyobbak lesznek, nagycsoportos óvodás vagy kisiskolás korukban már komplex alkotásokat is képesek készíteni, például hatalmas várakat, alagútrendszereket vagy "süteményeket". Vagyis a homokozó egy otthonná is válhat számukra, képzeletben.
"Rájönnek, hogy készíthetnek süteményeket és azzal megkínálják a társaikat, szüleiket. Akár cukrászüzemet is nyithatnak, ahol megvendégelik az érdeklődőket. A homok tehát a gyerekek fantáziáját is fejleszti, hiszen például egy homoktoronyból lehet kastély vagy sárkánybarlang is. Ráadásul közben megtanulnak szabadon játszani és bátran kifejezni önmagukat" - mondja a konduktor, aki szerint a homok azért is nagyon jó játék, mert mindig más készül belőle, minden csak a fantázián múlik: lehet egy várat építeni, amiben királyok, királylányok vagy sárkányok élnek, de akár az a homok lehet varázshomok is, ami békává változtat.
Életkori különbségek a homokozásban
A homokozás nemcsak a legkisebbek játéka, a szakértő szerint tényleg minden korosztálynak nagy élményt nyújthat.
Babakorban még csak az anyagismeret és a környezet felfedezése játszik központi szerepet a homokozás során. Óvodáskorban a gyerekek már eszközöket is használnak, és ahogy cseperednek, úgy válik egyre kreatívabbá a játék: süteményeket, kisebb tornyokat készítenek a homokból.
"Ez a szerepjátékok ideje is, amikor a gyerekek megkínálják tortával a szüleiket, az óvónéniket vagy a társaikat" - mondja Varsányi Kinga.
Kapcsolódó cikkünk: A szerepjáték lenyűgöző hatásai gyermekedre - ezért fontos a fejlődésben, és bajt jelezhet, ha kimarad
Ráadásul gondoljunk csak bele, hogy még mi, felnőttek is élvezzük a homokkal való kapcsolatot, amikor például tengerparton nyaralunk, jó érzés mezítláb sétálni benne.
"Léteznek úgynevezett homokterápiák is, amik serdülőknek és fiatal felnőtteknek nyújthatnak segítséget, azzal, hogy lehetőséget adnak a stressz oldására" - teszi hozzá a szakértő.
A szülők szerepe a homokozásban
Varsányi Kinga konduktor szerint a szülőknek is nagy szerepük van abban, hogy a gyerekek megtanuljanak homokozni. Hiszen a szülő az, aki előveszi a homokozóeszközöket és megmutatja a kicsinek, hogy mit mire használunk.
"Érdemes bátorítani a gyerekeinket arra, hogy tapasztalják meg a homokot, akár egy kicsit kóstolják is meg, de persze figyelni kell arra is, hogy ne vegyenek túl sokat a szájukba" - figyelmeztet a szakértő.
Később pedig, amikor a gyerekek már önállóan homokoznak, akkor a szülők feladata az, hogy figyeljék gyermekeiket és tanítsák meg őket arra, hogy kell a homokozóban viselkedni.
"Például, ne szórják egymás szemébe a homokot, vagy tiszteljék mások alkotásait, ne rombolják szét azokat" - hansúlyozza a konduktor.
Mi történik, ha kimarad a homokozás?
Az idegrendszeri érést segítő játékok egy fontos része a homokozás.
"Az idegrendszer a kisiskoláskor végéig érik, és addig kellenek ezek az ingerek, mert ez fogja segíteni az idegrendszer érését. A bőr egy fontos terület az idegrendszer fejlesztésében is" - mondja a szakértő, aki szerint nagyon ritka az, hogy egy gyerek nem találkozik a homokkal - de ebben az esetben az idegrendszer érése elmaradhat.
"Intő jel, ha egy gyermek hárítja az ilyen ingereket, például nem szereti, ha a keze koszos lesz, és azonnal meg akarja mosni – ez akár szenzoros problémára is utalhat, amely esetén érdemes szakember segítségét kérni" - hívja fel a figyelmet Varsányi Kinga.
A homokozás, mint szabad játék
A homokozás ráadásul a szabad játék egyik legjobb formája, hiszen ilyenkor a gyerekek önfeledten, szabadon fedezhetik fel a környezetüket és önmagukat is. A szakember szerint ezért is különösen fontos az, hogy hagyjuk, hogy a gyerekek belefeküdjenek a homokba, nem baj, ha egy kicsit koszos lesz a ruhájuk, de szükség van ezekre az ingerekre, a szabad játékra. Ez a típusú játék tehát a kreativitásukat és a fantáziavilágukat is fejleszti.
Vagyis a homokozás tényleg nem csupán játék, hanem a gyermek fejlődésének elengedhetetlen része is.
Olvasd el ezt is:
- Egy ősi játék, amiről sosem gondoltad volna, hogy mennyire fejleszti gyermeked - a hintázás csodálatos hatásai
- Feladatlapok helyett bukfenc - 3 mozgásforma, ami bizonyítottan segíti az agy fejlődését
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
