A koronavírus miatt a tavasszal indult próbaüzemet félbe kellett szakítani, ezért a vonatrajongók várakozása a reméltnél hosszabbra nyúlt, de augusztus 24-től, hétfőtől végre újra bárki kipróbálhatja, milyen a KISS emeletes motorvonat. A vadonatúj, 600 férőhelyes járművet egyelőre csak a váci vonalon lehet elcsípni, Budapest és Vác között utazhatunk vele. A MÁV úgy tervezi, hogy szeptember közepétől már a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon is találkozni lehet majd egy ilyennel, év végéig pedig még nyolc kezdi meg a próbaüzemet.
Az emeletes vonatnak van jópár hasznos, és magyar viszonylatban sajnos nem alapnak számító tulajdonsága azon túl is, hogy sokan elférnek rajta, és csökken általa a zsúfoltság. Például ilyen az, hogy van benne klíma, ezért nyáron nem fő meg rajta az ember, vagy ami még fontosabb, hogy alacsonypadlós, ezért olyanok is utazni tudnak rajta, akiknek a magas lépcsőkre esélyük sincs felkapaszkodni. De a hétfői forgalomba állítás délelőttjén úgy tűnt: a legjobban a gyerekek örülnek neki, legalábbis rengetegen kíváncsiak rá.
A hároméves fiammal azt a vonatot néztük ki magunknak, amely a menetrend szerint 9:32-kor indult Vácról, és 9:42-re volt várható a felsőgödi állomásra, ahol felszállni készültünk. 9:21-re már odaértünk az állomásra, ahol feltűnően sokan gyűltek össze, de mint kiderült, emögött még nem az újdonság varázsa volt, csak a normál ügymenet: késett az előző, 9:20-as, Budapestre tartó vonat. Miután 9:27-kor, hét perces késéssel elhúzott a régi típusú, légkondi nélküli vonat a főváros irányába, lassan látványossá vált a gyerekek túlsúlya a várakozók között, kétszer annyian voltak, mint a felnőttek, óvodástól kiskamasz korosztályig, és elcsípett beszélgetésfoszlányok alapján mind azért jöttek a szüleikkel, mint mi, hogy kipróbálják az új, emeletes vonatot.
Amikor bemondták, hogy a mi vonatunk is késik, és a háromévesnek már fogytán volt a türelme, életmentőnek tűntek az állomás padjai köré lehullott makkok, de amikor az első elhajított műanyag kávékeverőt megpillantottam a kezében, megbántam, hogy elhamarkodottan kalapos makkok gyűjtésére biztattam a kisfiam. Ha az ember kicsit jobban megnézi a földet az állomáson: a makkok mellett tele van szeméttel, főleg cigarettacsikkel. És nem a makkok vannak többségben.
Mire sikerült a műanyaghulladékot elszednem a fiamtól, meg is jött a KISS vonat. Szemétszedéssel csak úgy repül az idő. A záródó ajtók szokatlan hangú sípolásától egy kicsit megszeppent, de csak egy pillanatra. Mivel eleve rövid próbautat terveztünk Dunakeszi-Gyártelepig, célba vettük rögtön az emeletet. Az esernyőre csukott bababkocsit betoltam az ajtó melletti ülések alá, hogy ne legyen útjában senkinek, így indultunk neki, gyalog a lépcsőnek.
A kisfiamat föl kellett venni, kiderült, ő még túl kicsi ahhoz, hogy a mozgásba lendülő vonaton tartsa az egyensúlyát lépcsőzés közben. Az emeletre összesen 11 lépcsőfok vezet, félúton van egy forduló, ott a vécé. Fent a délelőtti, amúgy nem túl forgalmas időponthoz képest sokan ültek, úgy látszik, az utasok többsége ki akarta próbálta, milyen az emeleti kilátás, ha már egyszer adott a lehetőség. A kisfiamat amúgy nagyjából fél percre kötötte le a szokatlan látvány fentről, azután már jobban érdekelte, hogy pontosan hova is megyünk, és ott milyen játszótér lesz.
A KISS vonaton minden kényelmes, szép, új és tiszta: még az ajtó előtti, takaríthatóság szempontjából kicsit érthetetlen döntésnek tűnő, szőnyegpadlószerű burkolat is. Dunakeszi-Gyártelepre végül 5 perces késéssel futottunk be: nehézség és a kisfiam részéről különösebb szívfájdalom nélkül leszálltunk, és ezzel egy időre újra el is búcsúztunk a vonatozás 21. századi élményétől.
Itt is cigarettacsikkek fogadtak, néhány eldobált felesüveg, de ami kisgyerekkel a szemétnél is kellemetlenebb: hiába a jól használható, alacsonypadlós vonat, ha egyszer babakocsival képtelenség kijutni normálisan az állomásról. Nincs se lift, se rámpa, se semmi, csak a hosszú lépcsősor: azon kell lemenni, máshogy nem lehet átjutni a síneken túli városba. Úgyhogy az ember, ha segítség nem akad, kénytelen a gyereket kiszállítva lecipelni a babakocsit, és - a nyűgösség fokától függően - a másik kezében esetleg még a gyereket is. Ezen a bosszúságon pedig csak keveset segít, hogy odalent - dunakesziek lelkesedésének köszönhetően - mesefigurákkal telerajzolt fal várja.
Hazafelé pedig megismétlődött a cipekedős, lépcsőzős macera. Az állomáson még pont hallottam, ahogy bemondták, hogy ma az ellenkező irányba tartó utasok által várt vonat sajnos nem közlekedik, én meg ezek után annak is örültem, hogy a miénk legalább időben jött, még ha régi típusú, a hőségben katlanná alakuló fajta is volt. És amikor még épségben le is jutottunk mindannyian a meredek lépcsőkön: a karomon ülő, 16 kilós fiam, a másik kezemmel magam után rángatott, legrosszabbkor nyitott állásba pattanó esernyős kocsi és ráadásként még én is: az maga volt a felhőtlen boldogság.
Az emeletes vonatról szóló, hétfői MÁV-közlemény alapján pár éves távlatban van rá remény, hogy a vonatozás összességében kicsit kellemesebb élmény legyen, és átfogóbb javulást lehessen látni a mostani alapproblémákban, legalább Budapest környékén. Azt ígérik ebben, hogy Budapest elővárosi forgalmát 2022 végére szinte teljes egészében korszerű KISS, FLIRT és DESIRO járművek szolgálják majd ki. "A felújítások és a modern motorvonatok forgalomba állítása hozzájárul a menetrend javításához, a pontosabb közlekedéshez, az elővárosi vonalakra jellemző fokozott terhelés kiegyensúlyozottabb eloszlásához is" - írták.
A KISS emeletes vonat az első héten, kedd és szombat között naponta ötször indul Vácról és hatszor a Nyugatiból. A menetrendjét, a pontos indulási időpontokat itt lehet megnézni.
.jpg){kind=small}
