Segítség, egy bully áldozata lett a gyermekem!

Kiközösítés, csúfolódás, a végletekig túlzásba vitt sértegetés, és a testi bántalmazás – egyik sem számít újdonságnak az iskolai közösségekben. Sajnos.

Mindezek összefoglaló elnevezése a bullying. Nehezen lehet magyar megfelelőt találni erre az angol szóra, talán a bántalmazás tűnik a legjobb fordításnak. Az ELTE Online Hallgatói Magazinja így definiálja a jelenséget:

„Szisztematikus, hosszabb időn át elkövetett, szándékos és tudatos bántalmazó cselekvéssor, melyben a viszonyok kiegyenlítetlenek, a szerepek pedig nem cserélődnek fel. Az áldozat áldozat marad, míg a bántalmazó bántalmazó. Kiegészítő szereplői a jelenségnek a „szemlélők”, akik kulcsfontosságúak.”

Az iskolai bullying egy nagyon komoly és összetett téma, amelyet nem lehet félvállról venni, nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni, félreseperni. Komoly károkat okozhat egy kisgyermek vagy egy kamasz lelkivilágában, ha minden egyes nap csúfolódó megjegyzésekkel, szisztematikus kirekesztéssel kell szembesülnie.

Hiszen mi, felnőttek is sokan hordozzuk a lelkünk mélyén az iskolai évek alatt átélt rossz élmények sebeit: a hátunk mögött felhangzó gonosz kacajokat, az odavetett szidalmakat, az unatkozással töltött délutánokat, amikor a többiek nem hívtak játszani, és egyes tanárok lekezelő megjegyzéseit.

Természetes, hogy kétségbe esünk, ha a gyermekünknek is ugyanezeket kell átélnie. Fontos viszont, hogy a felszínre törő érzelmek ellenére is megfontoltan kezeljük a problémát!
 

Mit ne tegyünk?

• Ne buzdítsuk a gyermekünket agresszív viselkedésre! „Vágd jól szájba, ha csúnyát mond rád! Akkor majd megtanulja, hogy nem kötekedhet!” Persze meg kell tanulnia, hogyan védheti meg magát, de az esetek nagy százalékában a tettlegesség csak olaj a tűzre.
• Ne hibáztassuk a gyerekünket! „Azért bántanak, mert olyan kis mimóza vagy!” „Azért bánt az osztálytársad, mert olyan kis soványka vagy. Egyél többet!” A gyermek lelkében így is nagy károk keletkezhettek már, ne tetézzük a bajt! A bullyk egyébként sem logikus ok-okozati összefüggések alapján választják ki az áldozataikat. Aki kötekedni akar, annak nem kell különösebb ok arra, hogy ezt megtegye.
• Ne próbáljuk erőszakosan, sajátkezűleg megoldani a problémát! Ne várjuk meg az iskola előtt gyermekünk zaklatóját azért, hogy aztán jól leszidjuk, kiabálva ráöntsük minden haragunkat! Mire a gyerekek között kialakult ellentét a felszínre kerül, addigra általában már olyan mértékben elmélyült a konfliktus köztük, hogy a feloldásához sokkal komolyabb eszközökre van szükség, mint egy indulatos dorgálás. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbször egy ilyen jelenet is csak olaj a tűzre.
• Sok szülő hajlamos a bántalmazó gyerek szüleit, az iskola pedagógusait hibáztatni a kialakult helyzet miatt. Részben tényleg az ő felelősségük is, hogy megakadályozzák a bántalmazást, viszont mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a bullying legtöbbször „láthatatlan” formában zajlik: az öltözőkben testnevelésóra után, az internet rejtett bugyraiban, a tízperces szünetekben. Az áldozat sokszor egyáltalán nem mutatja jelét annak, hogy bármilyen feszültség lenne közte és az osztálytársai között, még akkor sem, ha kérdezik róla. Éppen ezért óvakodjunk attól, hogy elhamarkodottan felelősöket keressünk!
   

Mit tegyünk?

• Beszélgessünk a gyermekünkkel minél többet! Hallgassuk őt figyelmesen, legyünk nyitottak! Tudnia és éreznie kell, hogy nekünk bármikor bármit elmondhat. Ez a bántalmazások megelőzésének záloga, hiszen minél hamarabb fény derül a bullyingra, az eset annál könnyebben orvosolható, annál kevesebb fájdalmat okoz.
• Amilyen gyorsan csak lehet, keressünk fel olyan személyeket, akik a konfliktus feloldásában a segítségünkre lehetnek: az osztályfőnököt, az iskolapszichológust, a bántalmazó gyermek szüleit, az iskola igazgatóját! Bármennyire is nehéz, próbáljunk meg higgadtak és tárgyilagosak maradni a velük folytatott beszélgetések során!
• Nagyon nehéz a gyermekünket bántó iskolatárs felé megértéssel fordulni, de gondoljuk át a következőket:

1. Mint tudjuk, a legtöbb bántalmazó maga is bántalmazott. Lehet, hogy esetünkben is erről van szó.
2. Lehet, hogy ez a gyermek olyan traumákkal, lelki problémákkal küzd, amelyek feldolgozásához komoly pszichológiai segítségre lenne szüksége.

• Végső esetben, és ha a javítás érdekében tett erőfeszítések ellenére is folytatódik a bullying, akkor érdemes elgondolkodni az iskolaváltáson. Gyermekünk testi és lelki épségének a megőrzése a legfontosabb! Ha ezt együttműködő partnerek hiányában nem tudjuk biztosítani, akkor a környezetváltozás lehet a legjobb megoldás.

Az idézet forrása: https://elteonline.hu/tudomany/2018/10/10/es-te-tudod-mi-az-a-bullying/

Fotó: pixabay a pexels.com-on

Olvasd el ezt a cikkünket is a zaklatástól! 

A hálózat csapdájában, avagy az internetes zaklatás: vedd észre időben a jeleket!