Az online kihívások terjedése nem csupán az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának a része. Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő és egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.
A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó Ice Bucket kihívást. A gond nem ezekkel van, hanem azon kihívásokkal, amelyek a résztvevőket vagy másokat fizikai, pszichikai veszélynek teszik ki. Ilyenek például az önkárosításra, mérgező anyagok belégzésére vagy fogyasztására, illetve egyéb súlyos sérüléssel járó cselekedetekre bíztató kihívások.
Csak néhány az utóbbi években elterjedt veszélyes, sőt halált is okozó kihívások közül: Kék Bálna-kihívás, Fahéj-kihívás, Autó szörf-kihívás, Kiki-kihívás, Benadryl-kihívás, Blackout-kihívás, Mosókapszula-kihívás, Radír-kihívás, Jég és só-kihívás. Az online terjedő trendek népszerűségének számos oka lehet, amelyek a kiskorúak esetében főként a társadalmi hovatartozás, a csoporttudat és kötődéseik fontosságában keresendők. A szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki.
A veszélyes online kihívások hatásai
Az egyik első és forradalminak mondható kihívás – ami már Magyarországon is elterjedt – az Ice Bucket challenge volt 2014-ben. A kihívás eredetileg az ALS megbetegedésekre kívánta felhívni a figyelmet, és pénzgyűjtési célja volt. Ám a kihívások nem álltak meg a jó ügyeknél, hanem a veszélyek felé vették az irányt. Az online kihívások – mindamellett, hogy azok gyakran a kortársak közötti kapcsolatok erősítésének eszközei – fizikai vagy pszichikai veszélyeztetettséget is generálhatnak.
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal véleménye szerint ezen kihívások legveszélyesebb hatása a szándékos önkárosítás lehet. Az önkárosítást, olyan szándékos önsértésként vagy önmérgezésként határozza meg a szakirodalom, amely általában 13 és 15 éves kor között kezdődik, és ezt követően válik gyakoribbá, különösen lányok esetében. A Kék Bálna-kihívás éppen ezeket a fiatalokat találta meg. A szorongó, elszigetelődő gyerekek kiszolgáltatott helyzetére apellált, és az önsértésen túl öngyilkosság elkövetésében csúcsosodott ki.
A szándékos önkárosítástól eltérően vannak olyan esetek, amelyek során az ideiglenes vagy maradandó egészségromlás a kihívás közvetlen következménye. Ilyen volt a hazánkban is megjelenő Fahéj-kihívás, amely során a résztvevők nagy mennyiségű fahéj elfogyasztására vállalkoznak. A fahéj belélegzése tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája az úgynevezett Blackout-kihívás is, amely annak 2008 körüli felbukkanását követően a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként különösen a gyermekek esetén fulladásos halál is bekövetkezhet. Hazai esetek közül a Vonat-szelfi jelenség terjedt el, amely az álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul. A kihívás idén – sajnálatos módon – több esetben is tragédiával végződött.
A kihívások a fizikai sérelemokozás mellett súlyos érzelmi károkkal is járhatnak, így az önkárosításon kívül vagy éppen ezt kiegészítve félelmet kelthetnek, depressziót és poszttraumás stresszt is okozhatnak a gyermekek körében.
Változások kellettek a közösségi irányelvekben
Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette. Így a YouTube, a Facebook, a Snapchat és a WhatsApp, sőt mára már kifejezetten a TikTok vált az online kihívások megjelenésében, valamint terjedésében leginkább érintett felületté. Az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen viszont lépni kellett. A nagy elérésű közösségi média oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken és szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben. Az emberéleteket követelő Blackout-kihívás elterjedését követően a TikTok bejelentette, hogy új tartalommoderációs eszközöket és hashtageket ellenőrző, szűrő technológiát vezetnek be a gyermekek biztonsága érdekében. Vagyis, ha egy hashtagnél hirtelen megugrik az érdeklődés, akkor azt a TikTok kivizsgálja.
A közösségi média oldalak vállalásai és törekvései ellenére továbbra is komoly problémát jelentenek ezek a trendek. Ezen kívül az is kérdés, hogy az újonnan megjelenő veszélyes online kihívásokra milyen gyorsan képesek reagálni a platformok, illetve hogy az ilyen jellegű tartalmak és az ezekre mutató címkék (hashtagek) szűrését végző mechanizmusok mennyire hatékonyak.
Ez a feladat ugyanakkor nem csak a közösségi médiára hárul, a szülői tudatosság növelése is legalább annyira fontos. Közös érdekünk, hogy a szülő felismerje, ha a gyermeke bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét vagy mentális egészségét veszélyeztetik. Ennek érdekében ismerniük kell az új online trendeket és segítséget kell nyújtaniuk ezek elkerülésében, értelmezésében és a káros hatások korai észlelésében.
A téma fontosságára és aktualitására tekintettel a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a kérdést a tagok által képviselt szervezetek bevonásával további vizsgálatnak vetik alá és egy következő ülésükön ismét napirendre tűzik.
Nyitókép: depositphotos
.jpg){kind=small}
