Én fájdalmasan kevés időt tölthettem el az apámmal, mert kicsi koromban nem volt mindig az a kimondott mintaapa, mire rendbejött a kapcsolatunk és épp felnőttem volna, a szervezete feladata küzdelmet az aktuális betegségével szemben. De még így is elég útravalót kaptam tőle az életre, s mivel nekem lányaim vannak, csak nektek adhatom tovább, kiegészítve persze az én mérhetetlen bölcsességemmel!
1. A futball nem élet-halál kérdése, sokkal több annál – Bill Shankly
Szinte elképzelhetetlennek tartom, hogy ha egy apa szereti és űzi is a sportot, valamilyen módon ez ne szivárogjon át a fiába. Apám egész magas szinten művelte a labdarúgást, s bár én falábúnak születtem, a kezem szerencsére vajból van, így a sport engem is megfogott. Gól vagy kosár, szinte mindegy. Egyet kell megérteni: egészen addig, míg nincs tétje a dolognak, nem a részvétel, a győzelem a fontos!
2. A nőket nem érteni, tisztelni kell
Nálunk még az volt a szokás, hogy lányokkal nem verekszünk. Nem azért, mert gyenge, nem azért, mert nem ellenfél, hanem egy igazi férfi soha nem jut el odáig, hogy megüssön egy nőt. Tiszteld anyádat, tiszteld a nővéred, tiszteld a barátnőd, tiszteld a nőket!
3. Nem az a legény, aki adja, hanem aki állja
Apám egyszer ütött meg. Megvárta, míg szélesebb lesz a vállam, míg majdnem olyan magas leszek, mint ő, mire 20 kg-val nehezebb lettem, mire a kamasz ösztöneimet nem tudtam visszatartani, és addig provokáltam, míg elcsattant egy pofon. Bármilyen verekedésnél sokkal nagyobbakat kaptam, de annyira talán egyik sem fájt. Mert szégyelltem magam. Mert ott volt a helye, és nem kellett többé beszélni róla.
4. Verekedéssel semmit sem oldasz meg, de ha rákényszerítenek, ne maradj alul
Nem nagyon érdekel, hogy most mi az elfogadott álláspont az iskolai verekedéssel kapcsolatban, és egyértelmű, hogy nem szabad a gyereknek azt tanítani, hogy erőszakkal bármit is meg lehet oldani. Egész más a helyzet, ha meg kell védened magad, vagy a társadat. Van olyan helyzet, amikor már nem használnak az észérvek, és nem szabad a szavak mögé bújni.
5. A fiúk nem sírnak
Először is de! A fiúk bizony sírnak. Nem olyan sokszor, mint a lányok, nem olyan feltűnően, nem olyan hangosan, de a könnycsatorna ugyanúgy működik. Ha nagyon megrúgnak, ha nagyon megütnek, ha nagyon nem érdekled életed szerelmét, ha nagyon nem megy valami, akkor ökölbe szorított kézzel, először befelé, aztán ha végképp nem tudod bent tartani, akkor kifelé is megindulnak a könnyek. És tudjuk, hogy sírni nem gáz, hiszen azt csak a győztesnek szabad.
6. Apádra ütök
Jó, ha van előtted egy minta, de nem kell mindenben az apádra hasonlítani. Engem 18 éves koromig sokkoltak vele, hogy soha nem leszek olyan magas, mint az ő. Mondjuk nem is lettem, és ez nagyon sokáig baromira zavart, aztán rájöttem, hogy nem ez a legfontosabb dolog, amiben utol kellene érnem, és el is engedtem a témát. Azóta megpróbálok a fontosabb dolgokra összpontosítani.
7. Az iskolában a jegyekért tanulsz, de az életre a szüleid nevelnek
Nagyon fontos a matek. Ha nincs megfelelő alapműveltséged, nehezebben boldogulsz az életben. Ha nem tudsz helyesen írni, akkor már az első szerelmes levél után is kellemetlen helyzetekbe bonyolódhatsz. Ezeket jó esetben jó iskolákban, jó tanároktól tanulhatod meg. De az, hogy milyen ember leszel, legnagyobb részben a szüleiden múlik. Minél előbb jössz rá, hogy szüleid nem mondanak feltétlenül hülyeségeket, annál könnyebb lesz az életed.
Fotó: heider alves / FREEIMAGES
.jpg){kind=small}
