A közösségi média tematikus bejegyzései alatt parázs viták bontakoznak ki a május 3-án kezdődő vizsgaidőszak kapcsán. A jellemzően egymást túlharsogó kommentek főként arról szólnak, miért is (nem) kellene megtartani az érettségi számonkéréseket a hagyományos módon.
Maruzsa Zoltán álláspontja az, hogy „a tavaly tavaszi és őszi érettségik során megfelelő tapasztalatot szerzett a kormány és az oktatási kabinet az idei vizsgák megszervezéséhez, idézi az államtitkárt a 168 óra.
Sokan azonban igazságtalannak érzik, hogy tavaly, amikor kevésbé volt drasztikus a járványhelyzet, és csak három hónapra tértek át az intézmények a tantermen kívüli, digitális oktatásra, elmaradtak a szóbelik. Sőt, azok is fellélegezhettek, akik a veszélyhelyzet miatt nem tudták befejezni komplex nyelvvizsgájukat, hiszen részeredményük ugyanúgy pluszpontot ért a felvételinél.
Az egymásnak feszülő ellenvélemények sokaságából olykor kitűnik egy-egy középiskolás hozzászólása is. Ezek a fiatalok nem „kiabálnak”, nem követelnek, csak azt kérik: az érettségivel kapcsolatos döntések során a szaktárca vegye figyelembe és méltányolja a végzősök helyzetét – ahogy azt tavaly is megtette. Az idén érettségizők úgy érzik, nincs lehetőségük a szokott keretek között felkészülni a vizsgákra, pedig ezen múlik sokak továbbtanulása, pályafutásának beindítása, egyszóval: a jövője.
Az út a fontos, nem a cél?
Az egyik Facebookon kommentelő diák szerint óriási a lemaradása azokhoz képest, akik még a pandémia előtt, nyugodt körülmények közt érettségiztek. Ő és az osztálya tavaly március óta mindössze két hónapot járt iskolába. (2020. március 16-ától a járvány első, majd november 11-től a második hulláma miatt zártak be az intézmények.) Ugyanez a kamasz azt is írta: a heti jelenléti konzultáció nem pótolja a hagyományos tanórákat, s bár a tanárok minden tőlük telhetőt megtesznek, a felkészülés mégis döcögős.
A helyzetet súlyosbítja, hogy március 8-tól az ország újra bezárt, az oktatási intézmények a tavaszi szünet végéig biztosan zárva lesznek. Emiatt elmaradnak a kiscsoportos foglalkozások, az írásbeli próbavizsgák és az érettségire felkészítő napok is.
„Nekünk, diákoknak nem azzal van a problémánk, hogy le kell vizsgázni, hanem azzal, hogy a feltételek a normális felkészülésre NINCSENEK biztosítva!”, teszi hozzá egy másik tanuló.
A tavalyi érettségi eredmények egyébként összességében nem lettek sem jobbak, sem rosszabbak az előző évihez képest, olvasható az eduline.hu oldalon. A cikk kitér arra is, hogy középszinten a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika kivételével némileg rosszabb eredmények születtek a fő tárgyaknál: „a legmagasabb átlagcsökkenés a német vizsgáknál lett, 5 tizeddel rosszabb eredményt értek el a diákok”. Ez pedig talán annak tudható be, hogy a nyelvórákon megszokott interakció kevésbé hatékonyan vagy egyáltalán nem valósult meg a digitális oktatásban.
A COVID-szorongás árnyékában
A most érettségizők zöme a Z-generáció tagja, de Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő szerint ezt a korosztályt hívhatjuk COVID-generációnak is, miután az egyik legmélyebben formálódó, egyetemes élménye az, ahogy a koronavírus-járvány hat a mindennapjaira.
Ezt támasztja alá az Európai Bizottság és öt gyerekjogi szervezet közös online felmérése is, amelyből kiderült, hogy a megkérdezett több mint 10 ezer, 11 és 17 év közötti gyerek és fiatal közül minden ötödik boldogtalannak vallja magát, és szorong a jövő miatt. Az UNICEF dióhéjban így összegezte az Európa határain túlmutató kutatás eredményét: a járvány „a stressz és a bizonytalanság felé taszította a gyerekeket”.
A természetes vizsgadrukk mellett a fiataloknak tehát ebben az érettségi szezonban az egy éve magukkal cipelt COVID-szorongással is meg kell küzdeniük, amely mindegyikük esetében eltérő mértékű mentális kihívást jelent, attól függően, ki hogyan és mennyire érintett a betegségben.
Képzeljük csak magunkat annak a kamasznak a helyébe, akinek valamely szoros hozzátartozója
- a gazdasági válság következtében munkanélkülivé vált
- megfertőződött, és a betegség olyan súlyos lefolyású volt, hogy hetekig kórházban, rosszabb esetben lélegeztetőgépen tartották
- a járványban életét vesztette!
Ezek mind olyan traumák, amelyeknek a feldolgozása egy érett személyiségnek is kihívást jelent, nemhogy egy, a helyét a világban még kereső, és a jövőtervezés előtt álló fiatalnak.
Mit tehetnék érted?
A témában a diákönkormányzatok és -érdekképviseletek is hallatták hangjukat, többen petíciót indítottak az érettségi vizsgák eltörléséért vagy módosításáért.
Az Országos Diáktanács öt pontban fogalmazott meg javaslatokat a köznevelésért felelős államtitkársághoz eljuttatott levelében. A szervezet egyebek mellett azt kérte, ne legyen kötelező az 50 óra közösségi szolgálat az érettségi vizsgára való jelentkezéshez, hiszen a járvány miatt csökkent azoknak a helyeknek a száma, ahol a diákok önkénteskedhettek volna. Nyílt állásfoglalásuk kitér arra is, hogy a résznyelvvizsgákért idén is járjon pluszpont, a közép- és emelt szintű érettségi vizsgát mindenki a saját intézményében írhassa meg, továbbá azok a pedagógusok, akik védőoltást szeretnének, kerüljenek előre az oltási tervben. A javaslatok közt szerepel még, hogy minden érettségi vizsga legyen ingyenes az előző években végzett diákok körében.
Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom javaslatcsomagja több ponton is egyezik a fentivel; ezek mellett az ADOM azt is kéri, hogy idén is töröljék el a szóbeli vizsgákat, az utolsó éves tananyag legyen kevésbé hangsúlyos a számonkéréskor, valamint azok a diákok, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek, vagy a digitális tanrend miatt nem férnek hozzá a megfelelő oktatáshoz, egy nyári, a járványveszély szempontjából biztonságosabb időpontban érettségizhessenek.
A szaktárca egyelőre kitart azon álláspontja mellett, hogy ha a járványhelyzet engedi, akkor a diákoknak szóban is számot kell adniuk az elmúlt években megszerzett tudásukról. Ez pedig sokaknak – különösen egy gyengébben sikerült írásbeli után – akár javítási lehetőséget is jelenthet.
Hogy végül hogyan, milyen feltételek és elvárások mellett alakul az idei érettségi szezon, az még a jövő zenéje, de leginkább azon múlik, sikerül-e eléggé lelassítani a vírus terjedését ahhoz, hogy biztonságos körülmények közt vizsgázhassanak a diákok.
Indexkép: Varga György/mti
.jpg){kind=small}
