Itt az ősz, az óvodakezdés

Eljött az ősz, kezdődik a tanév, nemcsak az iskolapadok telnek meg újra, benépesedik az óvoda is, sok-sok kisgyerek számára megkezdődik egy újfajta élet. Amikor már nem csak az anya a társ napközben, nem az otthon a környezet. Meg kell ismerkedni egy új hellyel, sok új felnőttel, gyerekkel.

Ha időben elkezdtük a felkészítést, akkor most egy kicsit könnyebb dolgunk lehet. Ha nyáron sokat jártunk a játszótérre, hogy más gyerekeket is megismerhessen, lehet, hogy velük fog egy óvodába járni, már lesz ismerőse! Ha  sokat beszélgettünk az óvodáról, elsétáltunk a kiválasztott intézményhez, netalán még be is mentünk, bemutatkoztuk az óvó néniknek, ők pedig megengedték, hogy kipróbáljuk a játékokat, akkor most nem kell teljesen idegen dolgokra csodálkoznia csemeténknek. Akkor elég most arra hivatkozni, hogy oda megyünk, ahol már jártunk nyáron, ahol vár Marika néni, Ildi néni, a sok játék, csúszda, mászóka.

Ha sikerült igényeinknek megfelelő óvodát, óvónőt választanunk, gördülékenyebben fognak telni az első napok, hiszen tudjuk mire számíthatunk. Az utóbbi időben a legtöbb helyen időt adnak a gyereknek is, szülőnek is a beszoktatásra. Az első napokban ott lehet egy szülő is a kicsivel. Ilyenkor a felnőtt nyomon követheti a gyereke érdeklődését. Megnézheti milyen játékokkal kezd játszani, mennyire keresi a többi gyerek társaságát. Ha van rá mód, beszélhet az óvónőkkel is, mik az elvárások, szokások az adott csoportban. Így a nevelő is egyre több információhoz jut, mind a gyereket, mind a családot illetően.

A szoktatás folyamatában egyre több időt tölthetünk az intézményben, majd egyre több időre válunk el a gyerekünktől. Eljön az a nap is, amikor már ott is ebédelhet a kicsi, esetleg már ott is alhat, aztán kezdődik a rendes napirend.

Reggel bevisszük az óvodába a csemetét, majd elköszönünk tőle, és a megbeszélt időpontban érte jövünk. Nekünk felnőtteknek ennyi érezhető az új életformából. De mit él át a kezdő óvodás? Azt, hogy el kell válnia anyától (esetleg más szeretett személytől), akivel eddig a napjait együtt töltötte. Ott marad a számára ismeretlen gyerekek között.

Nem egyformák a gyerekek, mindegyik másképp éli meg ezt a helyzetet. Van, aki élvezi az új helyet, új játékokat, új gyerekeket. Van, aki beül egy csendes sarokba és csak szemlélődik, vár. Előbb-utóbb minden gyerek rádöbben, hogy ez most már mindig így lesz, és ő ezt nem akarja. Kezdődnek a reggeli sírások, ami sok szülőt kétségbe ejt. Ilyenkor legfontosabb dolog a következetesség. Mondjuk el a gyereknek, hogy milyen büszkék vagyunk rá, hogy ő már ilyen nagyfiú/lány, hogy már óvodás. A szüleinek most dolgozni kell menni, ezért kell neki is olyan jó helyen lenni, ahol vigyáznak rá, figyelnek rá, ahol van még sok játszótárs, mennyi újat tanul majd ott. Minden reggel köszönjünk el tőle, beszéljük meg, meddig marad az oviban, mikor jövünk érte! Ezt konkrét eseményhez kössük, hiszen a kicsiknek nincs időérzékük. Mondjuk azt, hogy pl. ebéd után jövök érted, addig játszhatsz a csoportban,  udvaron, énekeltek, rajzoltok, (stb). Ha már elköszöntünk tőle, ne fussunk mindig vissza, hogy sír a gyerekem, mert ezzel csak a bizonytalanságot erősítjük benne. Bízzunk a pedagógusokban, és a saját csemeténkben! Hamarosan megnyugszik, legtöbbször csak az elválás nehéz, utána már felfedezi a játékokat, gyerekeket, esetleg odabújik az óvó nénihez, és gyorsan eltelik a napja. (Ha a szülő bizonytalan, megérzi a gyermek, és ő is azzá válik. Ezzel tovább nehezítjük a beszokást. Azt gondolja, ő most olyan helyen van, ahol őt veszély érheti, hiszen a szülei is félnek ettől.)

A legtöbb esetben néhány hét elég a beilleszkedésre. Rájön, hogy nem hagyják ott, megbízhat  a szüleiben, jönnek érte minden nap. Megszokja az óvodai szabályokat, megismerkedik az új személyekkel. Hamarosan kialakul a kötődés is (legtöbb kisgyerek választ magának egy legfontosabb felnőttet), aztán már ő fog reklamálni, hogy miért van ma szombat-vasárnap, miért nincsen óvoda!

Segítsük gyermekünket a kezdeti nehézségekben, bízzunk a választott pedagógusokban, meglátjuk hamarosan, jól érzi magát a gyermekünk a sok gyerek között! Rengeteg élmény vár rá az új környezetben, az új ismerősök között!