Néhány száz évvel ezelőtt a kisgyermek (a nagyúri családok kivételével) haszontalan, jelentéktelen tagja volt a családnak mindaddig, míg 4-5 éves korát el nem érte, mert akkor már munkára fogható volt. (Sajnos napjainkban is vannak kultúrák, ahol a gyermekmunka még mindig elfogadott. Gyermekjogi szervezetek rendre felhívják a figyelmet erre a riasztó jelenségre.)
Választott témánk szempontjából azonban a fenti gondolatokat csupán történelmi kitekintésnek szántam. A gyermeki fejlődés vizsgálata az 1900-as évek elején vette kezdetét, és főként Piaget (ejtsd: ’Piazsé’) francia pszichológus nevéhez fűződik.
A játéktevékenység kutatása kapcsán nagyon sok ismeretet szereztünk a gyermeki gondolkodás fejlődéséről és az emberi agy működéséről.
Ma már tudjuk, hogy a játék a gyermek alapvető tevékenysége, ami azt jelenti, hogy a gyermek ébren töltött órái túlnyomó részét játékkal tölti. Az elmélyült játék időszakában a gyermek idegrendszere egy olyan egyedi funkcióba kapcsol, amikor a külső ingerek egy részét kizárja, a valós és a képzeletbeli világ határai kissé elmosódnak, és a gyermek egy időn kívüli „zónába” kerül. Ilyen állapotban a tevékenység nem fárasztó a számára, addig tarthatja fenn, és akkor szüntetheti meg ezt az állapotot, amikor ő kívánja.
Vajon miért játszik a gyermek?
A játéknak több szintje, szerepe, és funkciója van. A játéktevékenység együtt fejlődik a gyermekkel, pontosabban a játék által fejlődik a gyermek mozgása, kézügyessége, gondolkodása, kreativitása, logikája, szociális készsége stb.
Azt is tudjuk, hogy a játék nem csupán a gyermekekre jellemző tevékenység-forma, hiszen végigkíséri az embert egész élete során.
A kisgyermekek fejlődése során legkorábban a gyakorló játékot figyelhetjük meg. Néhány hónapos korában már képessé válik arra, hogy tárgyakat a kezében tartson, később tárgyak után nyúljon, azokat megmarkolja, kezeiben forgassa, tanulmányozza. Ezeket a tevékenységeket főként a kíváncsiság, a megismerési vágy motiválja. A gyermek minden érzékszervével „letapogatja” a tárgyakat, és minden lehetséges módon kipróbálja, mit lehet velük csinálni. Meg lehet-e enni, ki lehet- e nyitni, lehet-e vele kopogni, stb. A kipróbált funkciókat többször ismétli, gyakorolja: két kockát összeütöget, üveg száján apró tárgyakat berakosgat, az autót tologatja stb. Ez a játékforma jelenik meg ugyan a legkorábban, azonban nem csak a kisgyermekkori tevékenységre jellemző, hiszen amikor új eszközzel kerülünk kapcsolatba, egész életünk során használjuk ezt a megismerési formát.
A következő játékforma az utánzó játék, amely 8-10 hónapos kortól kezdődően figyelhető meg a gyermekek tevékenységében, amikor elkezdik környezetüket utánozni. Ide sorolható a „kukucs-játék”, a tapsikolás, integetés, az utánzás a tárgyak használatában, az énekekhez, mondókákhoz kapcsolódó mozdulatsorok lemásolása, és megfigyelhető a 2-3 évesek szimbolikus játékaiban is : pl. leves kevergetése, baba etetése, portörölgetés, stb.
Az utánzás egy olyan tevékenység, amely szintén végigkíséri az emberi fejlődést. Gyermekkorban a környező világról a tudásunkat nagyrészt utánzással szerezzük - gondoljunk csak a beszéd elsajátítására.
A konstrukciós (építő) játék, szintén 1 -1,5 éves kortól figyelhető meg. Az építési, alkotási kedv és hajlam felnőtt korban akár hivatásszerű tevékenységgé is válhat.
A szociális éréssel a gyermekek társas viselkedése is egyre összetettebbé válik, és játékukban megjelennek a szerepjátékok. Ezekben a játékokban már nagyon fontos a környezetből szerzett tapasztalatok felidézése, a különböző mintákkal, szerepekkel való azonosulás, a társas viselkedési minták gyakorlása.
A gyermeki személyiség érésével egyre fontosabb szerepet kap az önmagáról alkotott kép és a csoporton belül elfoglalt hely, valamint az erőviszonyok alakulása. A kiskamaszkor idején egyre inkább teret nyernek a szabály-és versenyjátékok, valamint a divatból egyre jobban kimenő, és csak az óvodákban és iskolákban tanulható kör- és csapatjátékok.
Mai világunkban a számítógépes játékok térhódításával egyre népszerűbbek a stratégiai játékok, melyek elődjei táblás társas-játékok voltak. Ebbe a körbe sorolhatók a kártyajátékok és a sakk is.
Említést érdemelnek még a vizuális észlelést, kombinatív és logikus gondolkodást fejlesztő egyéb játékok is, mint például a kirakók (puzzle), vagy keresztrejtvények, stb.
Egyes gyermekek az alkotó tevékenységben lelik örömüket, ide sorolhatók a kézműves technikák: a gyurmázás, rajzolás - színezés, gyöngyfűzés, hímzés, modellezés stb..
A játéktevékenység különböző formáit figyelhetjük meg a gyermek fejlődése során. Az egyes típusok egy adott életkorban jelennek meg és válnak jellemző tevékenységi formává. Később párhuzamosan is jelen lehetnek egymás mellett, azonban a különböző formákkal töltött idő arányaiban tolódik el. Vannak gyermekek, aki az egyik, vagy a másik játéktípust részesítik előnyben. Például lehetnek kislányok, akik soha nem játszanak építő játékot, és kisfiúk, akiket nem érdekelnek a szerepjátékok, vagy a társasjátékok, viszont egy másik forma, pl. a stratégiai játékok, vagy a sakk minden idejüket leköti. Ez teljesen természetes és elfogadható. Általában azonban azt tartjuk kívánatosnak, és egészségesnek, ha a gyermek fejlődése során valamennyi tevékenységformát kipróbálja, hiszen idegrendszeri és személyiség-fejlődése szempontjából ez volna az ideális. Mindenesetre fel kell figyelnünk arra, ha egy gyermek játéka túlságosan beszűkült, egyoldalú, a társakat és a külvilágot kirekesztő- magányos. Az is feltűnő lehet, ha a gyermek egy bizonyos életkoron túl nem tud egyedül, vagy elmélyülten játszani. A pszichológusok és a fejlesztő pedagógusok a gyermek játéktevékenységét megfigyelve nagyon fontos ismeretekhez juthatnak a gyermek pszichikus és értelmi fejlődését illetően.
A gyermeki idegrendszer harmonikus fejlődéséhez nélkülözhetetlen a játék. Piaget szerint a gyermeknek 6-8 év mozgásra és játékra van szüksége ahhoz, hogy idegrendszere elérje azt a komplex érettséget, amely a magasabb szintű idegrendszeri működéshez szükséges.
A cikk folytatása itt olvasható: Hogyan játsszam a gyermekemmel? Milyen a jó játék? - 2. rész
Óvári Andrea
fejlesztő pedagógus
Kölyökpark.hu
Kép forrása: pixabay.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Óvári AndreaFejlesztő pedagógus- korai szűrés - csecsemők és kisgyermekek korai mozgásfejlesztése - megkésett beszédfejlesztés - értelmi fejlesztés - játékterápia Elérhetőségeim: E-mail: ovari.andrea@gmail.com Honlap: http://www.ovariandrea.wordpress.com |