Szülőknek tartott csoportfoglalkozásról mentem haza, amikor a három éves fiamat a földön találtam. Éppen hisztirohama volt. A férjem ott állt mellette, és undorral az arcán felém fordult: “Na, te, specialista, lássuk mit kezdesz ezzel!” Úgy éreztem, bizonyítanom kell. Rápillantottam a földön rúgkapáló, sikoltozó fiamra, majd kezembe vettem a telefon mellett tartott jegyzetfüzetet és ceruzát. Aztán letérdeltem, Tomi felé nyújtottam a jegyzetfüzetet és a ceruzát:
- Tessék, ezen mutasd meg, milyen mérges vagy. Rajzold le, mit érzel!
Tomi azonnal felpattant, és dühösen köröket kezdett rajzolni. Aztán felém tartotta a rajzot és azt mondta:
- Ilyen mérges vagyok!
Erre én:
- Te aztán igazán mérges vagy!
Letéptem még egy darab papírt, és arra kértem, hogy még többet rajzoljon. Ismét dühödten firkálni kezdett, mire én azt mondtam:
- Azt a mindenit, mennyire mérges vagy…!
Aztán mégegyszer megismételtük az egészet. Amikor a negyedik papírlapot odaadtam neki, már egyértelműen nyugodtabb volt. Hosszasan nézte a lapot, majd azt mondta: “Akkor most megmutatom a jó érzéseimet”, és rajzolt egy kört, bele két pontot és egy mosolygó szájat. Alig akartam elhinni. Két percen belül a hisztis gyerek már mosolygott is. És mindezt úgy sikerült elérni, hogy kifejezhette az érzéseit. (Részlet Adele Faber- Elaine Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje című könyvéből/Reneszánsz Könyvkiadó Kft.)
Érzelmek elfogadása
Szinte észre sem vesszük, hogy a napjaink mennyire nem az érzelmeinkről szólnak, egészen addig, míg a gyermekünk nem szembesít azzal, hogy mennyire más szemüvegen át látja a világot. Viselkedésüket az érzelmeik befolyásolják, így ha hatni akarunk rájuk, el kell fogadnunk, hogy másként reagálnak bizonyos dolgokra, mint mi, felnőttek. Meg kell próbálnunk belelélni magunkat az ő helyzetükbe, rá kell hangolódnunk az érzelmeikre, hogy el tudjuk fogadni az érzéseiket.
Harc helyett együttműködés
Szülőként sosem gondoljuk, hogy egy napon majd mi leszünk az ellenség, aki azt a véleményt képviseli: „azt csinálod, amit mondok”, míg a gyermek azt gondolja: „azt csinálok, amit akarok”. És a csata megkezdődik... Lépésről lépésre jövünk csak rá, mennyi időbe és energiába telik rávenni őket az együttműködésre.
Büntetés nélkül
A legfontosabb üzenet, hogy meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat. Például azt, hogy megoldandó problémaként tekintünk a gyermekünkre, és azt hisszük, hogy mert felnőttek vagyunk, mindig nálunk van a megfelelő válasz. Konfliktus esetén ne egymás ellen mozgósítsuk energiáinkat, hanem egyesítsük azokat, és fordítsuk a megoldás keresésére.
Az önállóság támogatása
Hogyan csökkenthetjük a függőséget, hogy önállóbb, függetlenebb emberré váljanak, akik meg tudnak majd állni a lábukon? Szerencsére nap mint nap találkozunk olyan lehetőségekkel, amelyek segíthetik ebben gyermekünket. Néha komoly erőfeszítést igényel, hogy ne akarjunk azonnal segíteni, tanácsot adni, főleg, ha úgy érezzük, tudjuk a választ.
Dicséret
Mivel az önképünk egész életünkben meghatározó szereppel bír, felmerül a kérdés: hogyan segíthetünk gyermekünknek, hogy pozitív és reális önképet alakítson ki? A dicséret mindenképpen jó módszer, de nem mindegy, hogyan dicsérünk. Amikor a dicséret célbaér, az majdnem olyan, mintha valaki tükröt tartana elénk, amely látni engedi legjobb tulajdonságainkat. Ez pedig valami olyasmi, amit mindannyian megtehetünk másokkal, leginkább saját gyermekeinkkel. Vessünk véget a skatulyázásnak!
- A "Beszélj úgy, hogy érdekelje..." elnevezésű program egy hét alkalomból álló kiscsoportos szülői tréning, melynek az a célkitűzése, hogy a résztvevők gyakorlati, hasznos kommunikációs módszereket sajátítsanak el, amelyek alkalmazásával bármilyen életkorú gyermekükkel való kapcsolatuk örömtelibbé, stresszmentesebbé válik.
- A tréningek azért vannak, hogy minél több család ismerje meg azokat az eszközöket, amelyek segítségével elérhető a nyugodt, tiszteletre és szeretetre épülő családi légkör, amelyet néha elérhetetlennek érzünk.
- Egy-egy tréning témájától függően 6-7 héten át tart, heti egy, 2,5 órás foglalkozással. A foglalkozások során minden alkalommal más-más készségek elsajátítására kerül a hangsúly, amely során szituációs gyakolatok segítik az újonnan megismert készségek rögzülését, hogy ezek a készségek mielőbb rendelkezésre álljanak a valódi élethelyzetekben is.
- A program hazai képviselői azonban szeretnék hangsúlyozni, hogy maga a tréning nem egy nevelési módszert ad, nem kívánja meghatározni az egyetlen üdvözítő utat, hanem egyfajta kommunikációs technika és magatartásforma, amelynek elsajátítása és akalmazása segíthet, hogy a szülők nevelési elvei, elvárásai utat találjanak a gyermekeikhez.
http://www.ertsunkszot.hu/ Kép: www.foter.com
.jpg){kind=small}
