Nehezen ismerjük el, hogy
- a rosszul kialakított életmódunk,
- táplálkozási szokásaink,
- a táplálkozással kapcsolatos téveszméink,
- a rosszul megválasztott fogyókúra, ill. a nem megfelelő médiatartalom preferálása
- az élelmiszeripar kényelmi termékeinek indokolatlan nagymértékű használata,
- a gyorséttermi láncok kínálatának feltételek nélküli elfogadása
még nagyobb szerepet játszanak a különböző mértékű súlyfelesleg kialakulásában.
Az utcát járva, talán nemcsak nekem tűnt fel, hogy látványosan megnőtt a túlsúlyos óvodások és az elhízott tinédzserek száma az elmúlt 20 évben. Sajnos az is elmondható, hogy a túlsúlyos és elhízott gyermekek arányának növekedése mellett, az elhízás mértéke is jelentősen megnőtt. Ma jóval több a súlyosan elhízott gyermek, mint évtizedekkel ezelőtt. Ezt támasztotta alá a II. országos reprezentatív növekedésvizsgálat is.
A magyar gyerekek elhízásának mértéke az európai átlag körül mozog. Magyarországtól keletre ez az arány csökken, a legmagasabb mértékű gyermek-elhízást pedig az angolszász országokban találhatjuk.
A vizsgálat arra is rávilágít, hogy a tápláltsági állapot és a testtömeggel való elégedettség nem mindig függ össze. (Magyarországon az európai átlagot jóval meghaladja a serdülőkorú fogyókúrázók aránya, főként a lányok körében.)
A hazai adatok megmutatják, hogy minden 8. iskolás túlsúlyos és minden 40. elhízott. A fiúk körében közel kétszer annyi az optimális testsúlytól felfelé történő eltérés, mint a lányoknál.
Néhány magyar sajátosság:
- Az alultáplált gyermekek aránya közel annyi, mint a túlsúlyosak. (Magyarországon a gyermekéhezés is hasonlóan nagy probléma.)
- Minőségi éhezés: a gyermek a túlsúly ellenére nem jut hozzá megfelelő mennyiségben pl. a szükséges vitaminokhoz.
- A magyar gyerekek nagyobb része nem reggelizik mindennap, ami növeli a napközbeni nassolás és az esti túlevés gyakoriságát.
- Hazánkban rendkívül széles körben elterjedt a nassolás és „gyermek-nassoltatás”. (Ez utóbbi, pl. amikor a szülő étkezések között akár már egész kiskorban a gyerek kezébe nyom egy pékárut, vagy szájába valami cukros folyadékot, csak azért, hogy „nyugodjon már” az a gyerek.) Ez felesleges kalória-bevitellel jár, emellett egy rossz szokás rögzítésében segít.
- Vannak szülők, akik azt gondolják, hogy az édesség jutalmazó vagy büntető „eszköz”. Nem! Az édesség egy mértékkel fogyasztható „táplálék-csoport”.
A nem megfelelő tápanyagbevitel, a minőségi éhezés, a súlyfelesleg, egyéni adottságoktól függően -, de már gyermekkorban is – okozhatnak olyan szerkezeti elváltozást és anyagcsere károsodást, amelyek fiatalon krónikus betegségek kialakulásához vezethetnek.
Sose feledjük! Bár a szervezet energiatartaléka, kompenzáló és megújuló képessége, olykor hihetetlenül nagy; de véges. Gyermekeink egészséges jövőjéért vállaljuk a felelősséget, neveljünk olyan fiúkat, akiknek a szívéhez nem a gyomrán át vezet az út, és neveljünk olyan lányokat, akik tudatos választás után teszik az ételt a család asztalára.
Forrás: http://www.ogyei.hu/anyagok/HBSC_2010.pdf
Fotó: David Castillo Dominici - FreeDigitalPhotos.net
.jpg){kind=small}
