Valamivel több, mint 5 millióan vannak, szinte mindig ott találjuk őket a világ legboldogabb országainak első helyezettjei között. Észak-Európában élnek, keveset hallani róluk, de ha mégis, akkor a pozitív hírekben szerepelnek. Boldogok, kiegyensúlyozottak, szeretnek bringázni, enni viszont hozzánk képest kevésbé.
Igen, ők a dánok. A forró nyarat nem ismerik, ahogy a hideg telet sem. Lakhelyükön az esős napok száma 170 körüli, mégsem szomorkodnak. Odafigyelnek gyermekeikre, családjukra, otthonaikat harmónia jellemzi.
Mi a dán titok? Hogyan lesznek a kicsikből boldog és kiegyensúlyozott felnőttek? A válasz a gyereknevelésben keresendő. Csak talpraesett, ép lelkivilágú gyerekből lesz ugyanilyen felnőtt. Repüljünk hát most el Dániába, lessünk bele harmonikus világukba és gyereknevelési módszereikbe!
A dán gyereknevelés
Mindenekelőtt fontosnak tartom megemlíteni, hogy emberszámba veszik a gyerekeket. Ez az alapja mindennek. Mit csinálnak még másképpen? Nem kerülik az őszinteséget, sőt, ez az egyik alaptulajdonságuk. Nem tüntetik fel rózsaszínben azt, ami sosem volt az, nem körítenek mézes-mázas külsőt egy szomorú történet köré, hogy jobb színben tüntessék fel azt.
A gyerekek tudják, hogy nem minden szép és jó, pici korban megismerik a valóságot. Ha Andersen meséire gondolunk, láthatjuk is: ezek a mesék sem végződnek mindig „hepiend-del.”
Az, hogy a gyermek reális képet kap, nem csak az egyoldalú, mindig tökéleteset, képessé teszi őt arra, hogy érzelem-gazdaggá váljon, jól tudjon reagálni a különféle helyzetekre. Nem éri váratlanul semmilyen esemény, legyen az pozitív vagy negatív.
„Hygge”, a dán szokás
A „hygge” jelentése „meghittség”. Ez a szó viszont több ennél. A dánok azon szokását nevezik így, amikor a problémáikat az otthonuk ajtaján kívül hagyják, és igazi, minőségi időt töltenek együtt. Ilyenkor egymásra figyelnek, játszanak, zenét hallgatnak, vagy csak egy üdítő mellett beszélgetnek. Ez a szokás jelen van a mindennapjaikban, nem csak évi egy-két alkalommal tesznek így. Ugye, nincs ebben semmi ördöngösség? Mennyivel harmonikusabb napjaink lehetnének, ha mi is szánnánk egymásra legalább hetente egyszer ilyen minőségi, meghitt perceket, órákat.
A játék szabályai
Igazándiból az a szabály, hogy nincs szabály. A dánok hagyják gyerekeiket játszani, nem osztják be idejüket, még az iskolában is fontos a játékosság, a játszva tanulás. Olyan feladatokat kapnak a gyerekek, amelyekben figyelembe veszik az egyéni képességeket, hagyják, hogy egyedül jöjjenek rá a dolgokra. Így örömüket lelik az egész tanulásban, saját ütemükben tudnak fejlődni.
Attól függetlenül, hogy a szülők a realitás talaján mozognak és nevelik gyermekeiket, kerülik a negatív megnyilvánulásokat, a problémákban a megoldást keresik, és arra helyezik a hangsúlyt. Úgy vélik, arra kell fókuszálni, ami megy, nem pedig arra, ami nem. Einstein jut eszembe ilyenkor:
„Mindenki zseni. De ha egy halat az alapján ítélsz meg, hogy tud-e fára mászni, akkor egész életében hülyének fogja érezni magát.”
Ha a gyereknek épp valamilyen problémája van az iskolában, akkor a kedvenc óráiról beszél neki a szülő, a jó emlékeket idézi fel. A gyerek megtanul ezáltal pozitívan gondolkozni.
Mit tanulnak még a dán gyerekek?
Ha azt szeretnénk, hogy gyermekünk tisztelettudóvá váljon, ne lépje át a határokat, nekünk is így kell viselkednünk, példát kell mutatnunk - a dánok nagyon odafigyelnek erre.
Nem használnak fenyítést, testi bántalmazást (mely tilos is Dániában), mégis tudják a gyerkőcök, hogy mit szabad és mit nem. Feszült légkörben nem lehet gyereket nevelni, ezért a szülők sem lépik át a határokat. Ha idegesek, megvárják, míg lenyugszanak, hiszen forró fejjel, kiabálva nem sok jót érnének el.
A dán szülők nagy bizalmat adnak gyermekeiknek. Ha nincs veszély, hagyják, hogy bizonyos szituációkat a gyerek saját maga oldjon meg, hogy szembe tudjon nézni egyedül is a kihívásokkal. Ettől sokkal magabiztosabb felnőtté válnak majd.
Empátiára nevelnek, így a gyerekek nem csak saját, hanem mások érzéseire is tudnak figyelni, tiszteletben tartani, segíteni, ha szükséges.
Azt gondolom, hogy példamutató a dán nevelési módszer, s tanulhatnánk tőlük. Itthon egyre inkább azt látom, hogy nincs meg az egyensúly, kevés idő jut egymásra, még kevesebb a gyerekre. Sokat dolgozunk, meg kell felelni a munkahelyen, jól kell teljesíteni. Fontos a munka, mert szükség van pénzre, de legyen a család fontosabb, hiszen ők veled vannak bajban, boldogságban. A gyereket pedig ti terveztétek, ti akartátok. Neveljétek hát, figyeljetek rá, szeressétek! Kerüljön fel a mi kis hazánk is a legboldogabb országok közé!
Sorozatunk eddigi részei:
- Szüleik ölelő karjában nőnek fel - Bali, ahol mindig kézben tartják a babákat, akik sosem sírnak, csak mosolyognak
- Miért olyan boldogok a tibeti gyerekek? – Bölcsességek, gyereknevelési módszerek egy tibeti édesapától
- Szabad játék, dicséret, együttlét öröme: a dán gyerekek a legboldogabbak a világon
- Életrevaló és magabiztos dán fiatalok - Hogyan nevelik gyermekeiket a világ egyik legboldogabb országában?
- Mélyen tisztelik a szüleiket felnőttkorban is - így nevelik gyermekeiket a romák
- Csokit is ehetnek reggelire - 6 ok, amiért a holland gyerekek a legboldogabbak
- 4 évesen kezdik az iskolát, sosem fáznak és egész nap ehetnek sült krumplit - az angol gyereknevelés titkai
- 7 okos módja a gyereknevelésnek - tanuljunk a zsidó kultúrából!
- Ahol nincs kiabálás, se büntetés, mégis tisztelettudóak a gyerekek: a japán gyereknevelés titkai
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva: