1. A hiszti azt jelzi, hogy a gyerek rendben fejlődik
Meglepő? Pedig annyira nem kéne, hogy az legyen. A dackorszakos hiszti nem más, mint a gyermek frusztrációjának egyfajta ügyetlen levezetése: annak következménye, hogy a kicsi az akaratát nem tudja keresztülvinni. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy már megjelent az önálló akarata, képes véleményt alkotni, ami nagyon fontos lépcsőfok a fejlődése szempontjából.
2. Levezeti a feszültséget
Egy felnőttnek is nehéz, ha az indulatait soha nem adhatja ki valamilyen kulturált formában. Egy kisgyerek azonban még nem rendelkezik a szülő eszköztárával, nem tudja árnyaltan kifejezni a gondolatait, csak a sírás különböző változataival tudja érzékeltetni, ha valami bántja. Ha ezen túljutott, általában megnyugszik, ahogy egy felnőttnek is jót tesz, ha kibeszélheti az érzéseit. Ugyanez történhet akkor is, ha a gyerek a sikertelenség miatt hisztizik. Például egyre idegesebben próbál összeilleszteni két legódarabot, kiborul, sír egy sort, majd megnyugszik, és máris sikerül a darabkák összeillesztése.
3. Jelzi, ha valami nincs rendben
A hiszti kiváltó oka igen gyakran nem is az, ami elsőre annak tűnik. A legtöbb szülő megtapasztalhatja, hogy éhes vagy álmos gyermeke sokkal hamarabb kap dühkitörést, mint amikor ilyen zavaró körülmények nem állnak fenn. Ilyenkor az alapvető okot kell megszüntetni – például lefektetni a gyereket – és a világ újra békés hely lesz mindenki számára.
4. Azt jelzi, hogy vannak határok
Természetes, hogy a korlátokba való ütközés frusztrációt vált ki egy kisgyereknél. Ezek a korlátok azonban ennek ellenére fontosak. Nem az a jó szülő, aki nem állít fel határokat, ezért aztán a gyereknek nincs is mit feszegetnie. Jó úton jársz, ha a várható dühkitörés ellenére felvállalod a konfliktusokat, és kitartasz a kimondott szavad mellett.
5. A gyerek biztonságban érzi magát
Még ma is léteznek olyan gyereknevelési irányzatok – szerencsére Magyarországon kisebb nyilvánosságot kapnak, de Amerikában komoly támogatói bázisuk van -, amelyek szerint a gyermek egyetlen jogos érzelme a boldog hála a szülei felé, és minden egyebet csírájában kell benne elfojtani. Pedig az őszinte kapcsolat alapja az, ha már kisgyerekkorban sem kell szégyellnie az érzéseit. Régen rossz, ha egy hároméves nem mer sírni, mert Anya mérges lesz (van ilyen). A hiszti utáni kibékülés és összebújás még erősíti is a szülő-gyerek kapcsolatot.
6. A hiszti jó gyakorlóterep a szülőnek is
A gyerek hisztériázása a szülőt is komolyan megterheli. Ilyenkor tesztelhetjük, hogyan reagálunk stresszhelyzetben, hogyan tudjuk kontrollálni az indulatainkat. Egy-egy dühkitörés után vizsgáljuk meg a saját reakciónkat is: mit csináltunk, hatásos volt-e, hogyan csinálhatnánk legközelebb jobban. Ezzel saját magunknak is fejlődési lehetőséget biztosítunk, mert egyben biztosak lehetünk: talán pár óra, talán egy hét, de egészen biztos, hogy eljön a következő hiszti ideje is.
Fotó: T. Rolf / FREEIMAGES
.jpg){kind=small}
