Szülőként általában figyelsz arra, hogy milyen témákat érintesz a gyermek jelenlétében. De amikor nincsen jelen a szobában, akkor nyugodtan beszélgetsz kényesebb témákról is, mert azt gondolod, hogy úgysem hallja. Aztán néhány nap múlva olyan keresztkérdéseket szögez neked, amik alapján megdöbbensz. Honnan tudja, hogy mit mondtál? Honnan ismer ilyen részleteket? Hát onnan, hogy hallgatózott.
Ne ijedj meg! Kisgyerekkorban a hallgatózás teljesen normálisnak tekinthető!
Most már csak azt kell megtanítanod neki, hogy ne csinálja.
Miért hallgatózik egy gyerek?
A tizenéves gyereket már elvarázsolja a felnőttek világa. Egyre több minden érdekli a te életedből, de közben még szeretné megőrizni a gyermeki énjét is. Próbál figyelni, próbálja megérteni, hogyan működik a felnőtt világ, és próbálja ellesni azt is, hogy milyen formában, hogyan beszélgetnek a nagyok. Mindent hall, mindent érez. Érzi a hangsúlyokból, hogy fontos dolgokról beszélsz a barátai szüleivel. Így amikor ő is azokról a dolgokról beszél, amit tőled hallott, akkor fontosnak, nagynak érzi magát.
Hogyan állítsd meg a hallgatózást?
A gyermek természetéből adódóan kíváncsi, ennek ellenére nem helyénvaló, ha kihallgatja a szülei beszélgetését. Az olyan témák, amik nem neki valók, még akár szorongást is okozhatnak, hiszen még nem érti, és egyedül nem tudja feldolgozni a hallottakat.
Első lépésként, amikor észrevetted, hogy a gyermek azokról a dolgokról beszél, amiket hallgatózás közben megtudott, beszélgess el vele. Mondd el neki, hogy ez nem szép dolog. Magyarázd el neki a magánbeszélgetés és közös beszélgetés közti különbséget. Tudnia kell, hogy miért fontos, hogy amiről ti ketten beszéltek, az csak kettőtök között maradjon. Hozz fel példákat az ő életéből. Biztosan vannak olyan témák, amikről nem szeretné, ha például a tanárnője tudna.
Fontos, hogy tudasd a gyermekkel, amikor szeretnéd, hogy abbahagyjon egy témát. Ne érezd rosszul magad, ha rászólsz. Jobb, ha neki okozol egy-két kellemetlen pillanatot, mint az, hogy ő beszél olyanokról idegeneknek, ami a magánügyetek. Nyugodtan irányítsd te a beszélgetést, ha úgy érzed, hogy nem jó felé haladtok. Ha egyszer elmagyarázod neki a szabályokat, akkor legközelebb elég csak figyelmeztetned, visszacsatolnod a korábbi beszélgetésre.
Bevezethetsz otthon külön szabályokat is. Például beszéld meg a gyermekkel, hogy amikor be van téve a nappali vagy a szoba ajtaja, akkor olyan dolgokról beszélsz apukájával vagy nagymamájával, ami csak rátok tartozik. Nyugtasd meg, hogy semmi olyan nem fog történni, amiből neki baja származhat, és mindent, amit neki tudnia kell el fogsz mondani később.
Használd fel a hallgatózást arra, hogy megtaníts neki néhány dolgot!
Mindig jusson eszedbe, hogy a nyílt, őszinte beszélgetés a legjobb módszer arra, hogy a félreértéseket elkerüld. Kérdezd meg tőle, hogy miért hallgatózik? Mit szeretne megtudni? Mire kíváncsi pontosan? Bíztasd, hogy nyugodtan ossza meg veled, ha valami foglalkoztatja, ha valamitől fél. Ez a jelenlegi járványhelyzetben egyáltalán nem meglepő. Minden gyerek érzékeli az őt körülvevő feszültséget. Jobb, ha kibeszéli magából, mintha önmaga próbálna meg magyarázatot találni. Sokszor teljesen mást képzel el egy gyermek, mint ami maga a valóság.
Mindig válaszolj a kérdéseire!
Ha megnyílik és elmondja, hogy miért akart hallgatózni, akkor mindig figyelj oda arra, hogy választ kapjon a kérdésére. Ha nem nyílik meg, de felhoz témákat, amikről a hallgatózással szerzett tudomást, akkor tudnod kell, hogy az egy olyan terület, amiről szeretne beszélgetni. Ne aggódj! Szakemberek szerint, ha a gyermek feszeget egy témát, akkor készen áll a válaszokra is. A gyerekek egymás között úgyis megbeszélnek sok mindent. Ne várd meg, hogy az osztálytársa gondolatai alapján vélekedjen egy-egy fontos dologról.
.jpg){kind=small}
