A „biztonságos" képernyőidő koronként változik. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb, 2019-es irányelvei azt javasolják, hogy egyéves kora előtt ne adjunk lehetőséget gyermekünknek arra, hogy képernyő elé kerüljön, óvodáskorában pedig korlátozzuk azt az időt, amit monitor előtt tölthet. Kamasz gyermekünket, ha korlátozni nem is tudjuk, egy jól kialakított stratégiával segítségére lehetünk, hogy hogyan tudja kímélni a tanulás, játék vagy közösségi élet közben elfáradt szemét.
A képernyő használatának hatásai a gyermekek szemére
A kamaszok (de általában a legtöbb felnőttre is ez vonatkozik) reggel legelőször a telefonjukhoz nyúlnak, és lefekvés előtt is valószínűleg végigpörgetik még a legfrissebb híreket, vagy épp véglegesítik a másnapi terveket barátaikkal. Vagyis a telefonnal kelnek és azzal is fekszenek. Ha szülőként olykor ellenőrizzük a készülékükön a képernyőidőt joggal akadhatunk fenn a számokon. Napi 7-8, de akár 10 órát is mutathatnak. Ez több szempontból is káros, leginkább azonban a látószervüket viselheti meg a rá rótt extrém terhelés.
- Számítógép szindróma: A számítógép szindróma napjaink szembetegsége, amely egyre gyakoribb, mivel a digitális képernyők – a telefonok, laptopok és tévék – megszakítás nélküli, hosszan tartó használatából ered. Ha gyermekünk órákat tölt digitális eszközökre tapadva, könnyen megerőltetheti a szemét. Ez pedig fejfájás, szemszárazság, homályos vagy kettős látás formájában jelentkezhet, de akár fényérzékenység is előfordulhat.
- Rövidlátás: Az Egyesült Államokban 1971 óta csaknem megkétszereződött a rövidlátók száma. Ázsiában a tinédzserek és felnőttek 90 százaléka rövidlátó, ami drámai növekedés a korábbi generációkhoz képest. Ez összefüggésbe hozható a digitális képernyők gyermekkori használatának növekedésével – nemcsak a világjárvány idején, hanem az elmúlt néhány évtizedben általában –, a szabadban töltött idő általános csökkenése mellett. Vagyis, a gyerekek rövidlátóvá válhatnak, ha kevesebb időt töltenek a szabadban, és nem adnak lehetőséget szemüknek, hogy pihenjen a képernyő előtt töltött idő után. A szabadtéri tevékenység azért kiemelten fontos, mert ez alatt a terhelt, fáradt szemizmok ellazulnak, miközben D-vitamin is kerül a szervezetbe.
Hogyan vigyázhatunk gyermekünk látására?
Manapság ugyan nem tudjuk teljesen megakadályozni, hogy gyermekünk okostelefont vagy tabletet használjon, de sokat tehetünk azért, hogy azt ésszel és kellő odafigyeléssel tegye. Legyünk segítségére abban, hogy jó tanácsokkal látjuk őt el.
- Képernyő előtt töltött idő szabályozása: Szemük tehermentesítése érdekében biztassuk őt a 20-20-6 szabály alkalmazására. Vagyis átlag 20 percenként, kb. 20 másodpercig fókuszáljon egy olyan tárgyra, ami legalább 6 méter távolságra található. Gyakorlatban mit jelenthet ez? Biztassuk a gyereket, hogy nézzen ki az ablakon 20 másodpercig, miután teljesített egy szintet a videojátékban. Néhány fejezetenként jelöljük meg a könyvét gemkapoccsal, ami emlékezteti, hogy nézzen fel olvasás közben. E-könyv esetében ugyanerre használjuk a „könyvjelző" funkciót, vagy beállíthatunk emlékeztetőket a telefonján.
- A számítógép helyes beállítása: Állítsuk be úgy a számítógépet, hogy az karnyújtásnyira és enyhén lefelé álljon a gyermek arcához képest. Módosítsuk a számítógép képernyőjének beállításait, beleértve a kontrasztot és a fényerőt is. Alkalmazzunk kékfény szűrő beállítást. Továbbá figyelmeztessük arra csemeténket, hogy a képernyő használata közben is ügyeljen a helyes testtartásra, mivel a rossz pozíció hozzájárulhat a szem megerőltetésével járó szemfáradáshoz és fejfájáshoz. Amikor csak lehet jó fényviszonyok között, lehetőleg természetes fényben, ablakhoz minél közelebb ülve használja a készüléket.
- Szabadtéri játék: Ösztönözzük gyermekünket – amikor szünetet tart tanulás vagy a számítógép-használat közben –, hogy menjen ki a szabadba, játsszon a háziállatokkal, testvérekkel, és ne elektronikus játékokkal.
- Példamutatás: Mindenekelőtt mutassunk gyermekünknek jó példát. Mert hiába is próbáljuk őt fegyelmezni, ha közben azt látja, hogy a szülő is az okostelefon rabja.
Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ