A digitális nevelés a gyermek életének első ezer napjában kezdődik

„A most gyermekeket nevelők, kisbabát várók jelentik az első digitális szülő generációt. Olyan gyermeknevelési kihívásokkal találjuk magunkat szemben, amelyek a korábbi generációk számára érthetetlenek” – mondja B. Szirtes Dóra, Ösztönanyu, Montessori pedagógus. Úgy véli, pontosan ezért fontos, hogy megértsük a digitális élet hatását a kisgyermekek fejlődésére és a lehető legtudatosabban álljunk ehhez a témához.

Most formálódik az első digitális generáció

Ahogy a digitális élet gyorsan változik és fejlődik, úgy kell szülőként is alkalmazkodnunk és megtalálnunk az egyensúlyt a digitális eszközök használata és az offline lét között. B. Szirtes Dóra úgy véli, ma gyakran minden figyelmünket elvonják az okostelefonok és egyéb digitális eszközök, sokszor a közösségi médiát pörgetjük az olyan intim pillanatokban is, mint a szoptatás.

„Ilyenkor nem csak a meghitt pillanatokat nem éljük meg, nem vagyunk jelen, hanem eltereljük a saját figyelmünket a gyermekünkkel való elmélyült kapcsolat kialakításáról is. A gyerekek pedig zsigerileg tanulnak meg olyan mintákat, amelyek hosszú távon kihatással lesznek szociális és érzelmi fejlődésükre.” – magyarázza. Hozzáteszi: például nem tanulják meg ösztönösen felvenni a szemkontaktust, a későbbiekben oda sem nézve válaszolnak majd a kérdéseinkre, vagy egész egyszerűen figyelmen kívül hagyják majd, amit mondunk.

Az első ezer nap fontossága

Az első három év kritikus időszak a gyermek fejlődése szempontjából. Ebben az időszakban megy végbe a teljes mozgásfejlődés, beszédfejlődés és az érzelmi kötődés típusa is ekkor szilárdul meg. A szakértő szerint a digitális eszközök túlzott használata ezeket a területeket nem támogatja megfelelően, sőt, akár akadályozhatja, torzíthatja is a fejlődést.

„Ma már a kutatási eredményekből is jól láthatjuk, hogy a digitális életet élő kisgyermekek idegrendszeri fejlődése eltérő azokétól, akik életük korai szakaszában egyáltalán nem, vagy minimális időt töltenek digitális eszközök használatával” – teszi hozzá Ösztönanyu.

Egyik oldalon az egyensúly, a másikon a zéró tolerancia

Úgy véli, a tudatosság ebben az esetben azonban nem jelenti azt, hogy a frissen szült kismamáknak, vagy a gyermekükkel otthon lévő anyukáknak teljesen ki kell zárniuk ezeket az eszközöket az életükből. Saját magukra nézve inkább arra érdemes törekedni, hogy megfelelő egyensúlyt teremtsenek az édesanyák az online és az offline emberi interakciók között. A gyermekek esetében azonban más a helyzet.

„Az első három évben a zéró tolerancia elve segíthet abban, hogy egy gyermek megfelelő szociális és kötődési alapokat kapjon, valamint lehetőséget adjunk neki arra, hogy kimaximalizálhassa a benne rejlő potenciált és önálló, önmagát szabályozni képes felnőtté válhasson” – húzza alá B. Szirtes Dóra.

Nyitókép: depositphotos