Ma még az is probléma, hogy a fogyasztók sem elég tudatosak. A gyerek nyaggatásának engedve, sok szülő hajlamos megvenni a csicsás, világító, illatosított termékeket, melyek aztán néhány héten belül a kukában végzik, addig is ki tudja, mit juttatva a gyermek szervezetébe. Persze aki válogatna, annak sincs könnyű dolga, hiszen gyakran nem egyszerű feladat kideríteni, hogy milyen, esetenként mérgező anyagokat tartalmaz a gyurma vagy a radír. A HuMuSz azt javasolja a vásárlóknak, hogy aki teheti, a szaküzleteket keresse fel. A nagyobb papírboltok választéka, a szakképzett eladók jelenléte nagyobb esélyt ad arra, hogy a vevők a termékek összetételéről is használható információt kapnak.
Hivatalosan minősített környezetbarát magyar írószer nincs. A külföldi termékeknél - jobb híján - eligazítást nyújthat a rajta lévő hivatalos „zöld logó" (pl. a német „Kék angyal" jelzés), vagy a terméken megjelenő CE jel illetve EN 71/3 szám. (Az utóbbi nem vegyszermentességet jelent, hanem a játékokra előírt nehézfémtartalom, színezőanyag stb. határértékek betartását).
Sajnos az iskolaszerek esetében is az tapasztalható, hogy leginkább az olcsó, távol-keleti műanyag termékek tartalmaznak egészségre és környezetre veszélyes anyagokat.
Az iskolaszerek ökológiai-egészségvédelmi problémái
Alapjában véve mindenki egyetért azzal, hogy egészségre közvetlen veszélyt jelentő iskolaszerek nem kerülhetnek forgalomba. Ezt a követelményt a különféle - EU normákhoz igazodó - jogszabályok és szabványok nálunk is előírják, az előzetes engedélyezések pedig (ha vannak) nyomon követik.
Valójában azonban a legtöbb írószerről nem tudunk semmit (Hol és miből gyártják, mi van benne, veszélyes-e a hulladéka?). Ennek oka maga a rendszer. A fogyasztói tájékoztatást elhanyagolják, az írószerek globális nagy piacán mindenki nyerészkedni akar.
Főszabályként a diák tanszerére és az iskola irodaeszközére egyaránt érvényes az elővigyázatosság és a megelőzés fontossága.
Vásárláskor keressék
• a természetes anyagból készült termékeket (favonalzó, fémfaragó és körző, gumiradír),
• az újrahasznosított papírból gyártott termékeket (füzeteket),
• az egészségkárosító anyagoktól mentes termékeket („vizes" filc, papírragasztó),
• a tartós, javítható termékeket (betétes fém golyóstoll, bőrtáska),
• a kevés hulladékot termelő termékeket (töltőtoll, ceruza),
• energiaforrásként használják a napot, esetleg a feltölthető akkumulátort, adaptert. Egyszer használatos elemet csak kivételesen (akkor viszont higany- és kadmium menteset).
Kerüljék viszont
• a hamar szemétbe kerülő, silány minőségű, hulladéktermelést növelő termékeket és egyszer használatos írószereket (gagyi műanyag tolltartó, eldobós golyóstoll),
• az egészségkárosító anyagokat (nehézfémeket, illó oldószereket, lágyítókat stb.) tartalmazó írószereket,
• a műanyagtermékeket, különösen a PVC-t,
• az illatosított termékeket (radír, golyóstollbetét, gyurma, füzet),
• az értelmetlen divat-írószereket (figurás faragó, hajlékony ceruza, mesefigurás füzetek, színes irattartók, műanyag bevonatú gémkapcsok és rajzszögek stb.)
• a nem kívánt árukapcsolást (Telepakolt tolltartók helyett vegye meg külön a tolltartót, és maga válogassa bele a valóban szükséges írószereket!)
(Forrás: Kalas György: „Osztály vigyázz")
A példamutatás fontosságáról
A kisiskolások számára a pedagógus példakép, ezért nagyon fontos, hogy „környezetbarát" írószereket használjon, és el is magyarázza a gyerekeknek, hogy miért.
Az iskolavezetés feladata elsősorban az ökológiai fogyasztóvédelem követelményeinek intézményben történő megjelenítése (és oktatása). Az iskola „zöldítését" - minimum - annyival segítheti, hogy nem teszi kötelezővé könnyen nélkülözhető és veszélyes anyagokkal terhelt iskolaszerek használatát - a saját beszerzéseinél pedig elsőbbséget biztosít az ökológiai-közegészségügyi szempontoknak.
http://humusz.hu/hirek/647