1936-ban született. Író dramaturg. Első munkái drámák voltak: Két marék aprópénz, Márta. Első regénye a Részeg józanok. Számtalan sikerkönyv került ki a keze alól: Lomb és gyökér, Kígyó és kereszt, Benső mosoly, Titkos tanítások, Jóskönyv, Örömkönyv, Szeretetkönyv.
Minden egyes könyvében, írásában önmagából nyújt egy darabot az olvasóknak. Hogy honnan meríti életerejét, nem árulta el, de bírja, nem kétséges, hiszen újabb könyvvel készül.
Egyre több „mester” tűnik fel, akik valamilyen módon hatni akarnak az emberekre. De attitűdjeik nincsenek összhangban azzal a szellemiséggel, amit képviselnek. Müller Péter egyszerű, közvetlen, úgy tűnik, hisz a csodákban. Talán épp ebben rejlik a titka, ez ad alapot sikerének.
Nagyon sokan tanítómesternek tekintik. Írásai számtalan embert segítettek ki a gondok sokaságából, mutattak fénysugarat a továbblépéshez, a túléléshez. Legújabb könyve hátoldalán az áll, hogy nem „olvasóknak”, hanem lelki társaknak ír. Tanítómesternek vagy lelki társnak érzi magát?
A kettő elválaszthatatlan. Nem érzem mesternek magam, de azt hiszem, van mit tanítanom. De ezt csak lelki társaknak lehet. Ha ábrázoló geometriáról volna szó, erre nem lenne szükség. Az ész is elég lenne. De az életünk dolgaihoz ez kevés. Itt kell a rokon vonzás, s a közös csillag.
Önnek volt/van példaképe, tanítómestere?
Volt s van is. Ő vele is így működök.
Hogyan él egy ilyen rendkívüli szellemiségű ember, mint Ön? A hétköznapok során, vannak különleges szokásai, rituáléi? Hogyan telik egy napja?
Jóval egyszerűbben s kritikusabban élem meg önmagamat, mint amit a kérdező vél rólam. Sokat írok, mert szeretek írni. Szabad időmben beszélgetek – és sportolok. Egész életemben ezt tettem.
Kérem, meséljen a családjáról! Mit jelent Önnek a család?
A család azokból a szabad és független lelkekből áll, akik sorsszerűen közel kerültek hozzám.
Mit gondol, hanyatlóban van a család értéke a mai rohanó, stresszel teli világban?
Igen, azért, mert maga az ember hanyatlik, lelkileg, szellemileg. Válságkorban élünk, életünk minden területe, s maga a földi élet is válságban van. Miért lenne a család kivétel? Minden, ami kívül történik, a bensőnk kivetülése.
A Varázskő című könyvében azt írja, hogy ernyőt kell vonni a családok köré, hogy védve legyen a társadalom legkisebb egysége.
„Aki családot akar- és ez manapság hősies vállalkozás-, annak a világ ellen kell élnie. Ernyőt kell vonnia a családja köré, mint egy álarcos védőköpenyt kolerajárvány idején. Meg kell szűrnie még a levegőt is.” /Részlet a Varázskő című könyvből/
Önnek sikerül ezzel az ernyővel védelmeznie saját családját?
Bizonyos fokig igen, mégpedig azért, mert sokat foglalkoztam önmagammal.
Arról is szót ejt, hogy manapság az a gyereknevelés alapvető problémája, hogy nem örömre neveljük a gyermekeket. Hol rontjuk el? Miben kell a szülők szemléletmódjának változnia ahhoz, hogy a gyermekek boldogok és örömökben gazdagon nőjenek fel?
A szülők csak azt adhatják, amik bennük vannak. Ez minden nevelés alapja. Boldogtalan ember nem tud boldogot nevelni. Erős, derűs emberek nevelhetnek csak erős és derűs embereket. A szülők benső „megcsináltsága” az alapfeltétele minden nevelésnek. A nevelés: önneveléssel indul s azzal is fejeződik be.
Ön milyen apa?
Jó is, rossz is. Férjnek is, apának is, írónak is, embernek is: néha jó vagyok, néha rossz.
Boldogság, szabadság – nagy szavak. Illúziót kergetünk, amikor boldogságra és szabadságra vágyunk? Vagy csak nem vesszük észre, hogy birtokában vagyunk ezeknek az érzéseknek? Egy Varázskő megmenthet minket?
Önmagunk megtalálása és a boldogság megtalálása: ugyanaz. A Varázskő: önmagad szimbóluma. Ha megtaláltad, minden meg van – ha nem: semmi sincs.
Készül újabb könyvvel?
Igen, és erről fog majd szólni.
Minden művész, író titkon a bölcsek kövét keresi. Müller Péter megtalálta azt?
Más példával élve: már a horgomra akadt, mint egy nagy hal, de még nem sikerült kihúznom. Még nem az enyém. Még fárasztom. Fárasztom, mint az Öreg Halász, a Nagy Halat. Nevezzük így az írás folyamatát.