Népszokások, hagyományok, megfigyelések… Április III.

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja.
- Az állatok kihajtásának első napja.
- Rontásra, varázslásra alkalmas nap, pl. földbe ásott kincsek keresése stb.
- Rontás elleni védekezés.
- Időjárásjóslás

Szent György Kappadokiából származott, a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt.
A legenda szerint legyőzte a sárkányt, amely a líbiai Silena város közelében lévő tóban élt, és akinek naponta egy ember esett áldozatául. György megmentette a sárkánynak áldozatul kiszemelt királylányt.
A hőstett hatására a környékbeliek megkeresztelkedtek.
Györgyöt keresztény hite miatt börtönbe vetették, ahol megjelent előtte Krisztus és megjósolta hét évig tartó szenvedéseit. Szent Györgyöt 303 táján, a Diocletianus-féle üldözések idején fejezték le, s halt vértanúhalált. Így vált a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények, és a cserkészek patrónusává.

Így alakult, hogy a Szent György-kultusz kapcsán Károly Róbert megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati Georgii), amelynek kötelessége volt az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem, foglyok kiváltása, szegények istápolása, bajtársias érzület ápolása, továbbá a királyhűség és a haza védelme.
A rendnek ötven tagja volt, aki tartozott minden vigasságban, de különösen a harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt, ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny.
Jelszava: IN VERITATE IUSTUS SUM HUIC FRATERNALI SOCIETATI, vagyis: valósággal igaz vagyok e testvéri társaság iránt. A tagok az Úr halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni, vasárnap pedig örvendezni kötelesek.
Fogadják, hogy pénteki napon ebédig lovagot vagy mást nem gyaláznak, nem kötekednek. Aki nem vigyáz a nyelvére, annyi hamus kenyérfalatot eszik éhgyomorra, ahányszor mást gyalázott.

Szent György napi népszokások

Hazánkban igen jelentős ünnep. A tavaszi gonoszjáró nap…
-     Mikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Ilyenkor tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt távol tartsák.
-    A régi boszorkányperekben állandóan felbukkan Szent György napja, mint olyan időpont, amikor a boszorkányoknak különösen nagy a hatalmuk. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni. Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel.
-    Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban azt mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.

Szent György napja pásztorünnep:

-    Ezen a napon a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat.
-    A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

E hagyomány továbbélése látható a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
-    Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

„Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”

-    Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást. Almágyon pl. a gazda a karácsonyi morzsával füstölte állatait.
-    A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárító magyarázatot kapott. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének is rontáselhárító célja volt.
-    Az Ipoly mentén a karácsonyi aprószentek-vesszővel hajtották ki az állatokat először a csordára.
-    A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, ill. a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján stb. való áthajtás. Az állatokat kihajtás előtt az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, a kijáráshoz pedig tojást és kívül-belül láncot tettek. Azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc. A tojást a szegényeknek adták, hogy imádkozzanak a barmokért.
-    A legkülönbözőbb rontáselhárító módszerek alkalmazásával védték e napon a házat és lakóit, de főleg az istállót.

Ilyenek:
-    Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába stb.
-    Szent György napjához köthető pásztorszokás a kalotaszegi „juhbemérés”. Ilyenkor állapították meg, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Ez még a lakodalomnál is nagyobb ünnep volt, ezért evés-ivással és táncmulatsággal zárták a napot.
-    Szent György-napi kilövés: A lányokat és legényeket összepárosító szokás volt. A legények kikiabálták, „kilőtték” a lányok és asszonyok hibáit. Néhány Garam-menti községből vált ismertté.

Egyéb hiedelmek, babonák…

A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontók felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, ill. a tejre irányul. Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével – kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát.

A ráolvasások haszna:
 
Hogy a „szépasszonyok” össze ne bogozhassák Szent György (április 24.) éjszakáján a lovak sörényét, előző este szentelt mákot kell az istálló köré hinteni, ezt mondva:

Szépasszony, akkor fond be a lovam sörényit,
ha ezt a mákot megolvastad!

-    Ezt a napot a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincsek keresésére, amelyekről úgy hitték, hogy minden hetedik évben, ezen a napon lángot vetnek.
-    Hittek abban is, hogy a Szent György nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele.
-    Ezen a napon vetették el a kukoricát, babot, uborkát.
-    Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
-    Úgy vélték, ha e napon megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Máshol a Szent György nap előtt megszólaló béka esőtlen nyarat jelzett.
-    A Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele volt a magyar nyelvterületeken.