Nemzetközi gyermeknap!

Magyarországon az 1930-as évektől „kisgyermekek hete” néven ünnepelték, az ünnepet  a háború után, 1950-ben változtatták át egy napra (május utolsó vasárnapjára). Egyes országokban (pl. Lengyelországban) június elsején tartják a gyermeknapot.
Hivatalosan a gyerekek jogairól, problémáiról tárgyalnak a különböző gyermekjóléti szervek, míg az ünnepelteknek egész napos, ingyenes programokat kínálnak, a különböző aszfaltrajzolási versenyektől kezdve,  állatkerti, vidámparki belépőig, stb.

Jó indok arra, hogy a régen látott unokát az ember a hóna alá csaphassa és csináljunk valami „titkos” programot felkíáltással, cinkosan összekacsintva (természetesen olyat, amiről a család többi tagja nem tud) „köd előttem, köd utánam”, irány például egy látogatás valami olyan helyre ahová „nem neked való az drága fiam”  felkiáltással azok a „galád szülők”  nem viszik el azt az áldott  jó gyermeket.

A gyerekek érdeklődéséből kifolyólag a programok tárháza határtalan. Az emberfiának eszébe sem jut a legjobb percében sem, hogy egy mostani kiadású „grimbuszkának” milyen dolgok kötik le az érdeklődését és jelentenek boldogságot.

Egy vidéket csak TV-n látott gyereknek (különösen akkor, ha szülei sem tudják megkülönböztetni a kislibát a kiskacsától) óriási élmény valami vidéki rokonnál testközelből látni, simogatni, dögönyözni a helybéli állatparkot, már amelyik hagyja magát (olcsóbb, mint az állatkert). Értelmesen megmagyarázni, hogy az aprójószág miben különbözik a lendkerekes autótól, avagy a kisliba ütemes nyomkodása nem javítófestéket eredményez! Enni a vidéki finomságokat, eleve kiszabadulva a nagyváros poklából, porából egy kis friss vidéki levegőre. Délidőben a nagyszülőnek is jár a sok fáradtságért mondjuk egy pohár sör!

Este hazatérvén - miután kísérleteket tesznek a szülők a gyerek tisztára súrolására -, elalvásig tart az élménybeszámoló, hogy milyen titkos utakon járt (de ezt ne mondják el senkinek) a „galád” nagypapával!

És ez csak egy a gyermeknapi programok közül...

Fotó: Volker Görner - Jannik