A közleményben, amelyet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdán juttatott el az MTI-hez, Székely László úgy fogalmazott, hogy soha nem lehet válasz a "megalázó, rossz bánásmód".
Az ombudsman úgy vélekedett, hogy a megkötözést kiváltó helyzet kialakulása megelőzhető lett volna, ha az óvoda még időben kezdeményezi a problémás gyermek szakértői vizsgálatát.
Az alapvető jogok biztosa sajtóhírekből értesült az esetről, és hivatalból indított vizsgálatot; megkereste az óvoda vezetőjét, az önkormányzatot és a rendőrséget is. Az ombudsmani jelentés kiadását késleltette, hogy több szerv hiányos vagy el nem fogadható választ küldött - jegyezte meg a biztos.
A vizsgálat feltárta, hogy az óvoda kettős problémával szembesült: egyrészt kezelnie kellett az óvodai együttélés szabályait átlépő és a többieket zavaró, bántó gyermek magatartását, másrészt valamennyi gyermek számára meg kell teremtenie a biztonságos óvodai nevelés feltételeit. E problémák "kezelésére" döntött úgy az óvónő, hogy az étkezést közvetlenül megelőzően, fegyelmezési eszközként összeköti a gyermek két kezét.
Székely László jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben is minden gyermeket életkorra tekintet nélkül megillető alapjog, amelynek alapján tilos a gyermekek testi és lelki bántalmazása. Egy kiszolgáltatott helyzetben lévő kisgyermek mindig többletvédelmet igényel, és még az agresszív magatartás sem indokolhat megalázó bánásmódot - tette hozzá.
Az ombudsman rögzítette, hogy az óvodás két kezének összekötése megalázó bánásmódnak minősül, mivel alkalmas volt arra, hogy megszégyenítse őt a többi gyermek előtt. Az intézkedés összességében nem tekinthető kisebb nevelési hibának vagy mulasztásnak - állapította meg Székely László.
Jelentésében a biztos ismételten nyomatékosította, hogy az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek speciális igényeinek figyelembevétele a köznevelés alapfeladatai közé tartozik.
A gyermek számára állapotának megfelelő pedagógiai ellátást kell biztosítani attól kezdve, hogy jogosultságát a szakértői vélemény megállapította.
Székely László kiemelte, hogy a szakértői vizsgálat főszabályként a szülő kérelmére, illetve egyetértésével indulhat. Amennyiben az óvoda megítélése szerint szakértői vizsgálat szükséges, ezt az indok közlésével javasolja a szülőnek. A szülői egyetértés hiányában ugyanakkor az óvoda köteles a járási hivatal eljárásának megindítását kérni a szakértői vizsgálat elrendelése érdekében.
A kaskantyúi esetben az óvónő csak szóban jelezte az édesanyának, hogy szükségesnek tartja a gyermek vizsgálatát, de erre vonatkozó irat nem szerepelt a dokumentumok között. Az ombudsman szerint az óvoda nem a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárást választotta és nem tett eleget a kötelezettségének, amikor nem kérte az eljárás megindítását.
A közlemény szerint az alapvető jogok biztosa felhívta az óvoda vezetőjének figyelmét, hogy a jövőben a nevelési eszközök kiválasztása során maradéktalanul biztosítsa a gyermekek emberi méltósághoz fűződő jogát. Székely László azt is kezdeményezte, hogy az intézmény jogszerűen járjon el, amikor felmerül egy gyermek szakértői bizottsági vizsgálatának szükségessége.
Forrás: MTI
Fotó: pixagraphic/flickr
.jpg){kind=small}
