„Vekerdy Tanár Úr ma hajnalban csöndben elment” – olvasható a pszichológus hivatalos Facebook-oldalán.
Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten. Fiatal korában „hobó” vagyis világcsavargó szeretett volna lenni, ám apja kívánságára előbb jogászdiplomát szerzett, majd az ELTE bölcsészkarára járt. 1972 óta foglalkozott gyermekpszichológiával.
Évtizedek óta erős kritikával illette a hazai oktatási rendszert, és számtalanszor kifejtette azt a nézetét, hogy az iskola „gyilkolja a gyerekeket.” A nyolcvanas évek közepétől tanulmányozta a külföldi Waldorf-mozgalmat, és részt is vett az első ilyen hazai intézmény, a solymári Waldorf-iskola megalapításában.
A nevelésről nagyon határozott elképzelései voltak. Úgy tartotta, a gyereknek mindennél többet jelent, ha a szülő sokat csiklandozza, „marháskodik” vele, és egyáltalán, nem görcsöl rá a szülői szerepre, hanem élvezi az együttlétet. Úgy vélte, a gyerek akkor kiegyensúlyozott, ha a szülei is azok, és nem bűn, sőt, szükséges olykor „lepasszolni” őket, hogy fel tudjunk mi is töltődni. Azt is vallotta, hogy nem baj, ha a szülő olykor gyengének mutatkozik a gyermeke előtt, és például sír a jelenlétében.
Közéleti témákban sem rejtette véka alá a véleményét. A köznevelési törvény legutóbbi változtatása kapcsán például így nyilatkozott: "tévúton jár az egész magyar közoktatás, ha a gyerekek vagy a nemzet – hogy én is használjam ezt a szót, bár nagyon lejáratták – érdekét nézzük".
Haláláig aktívan dolgozott, idén novemberben és decemberben is több előadást tartott volna.
Kapcsolódó cikkeink:
- Hogy beszéljünk a gyerekkel a válásról? - Vekerdy Tamás szakpszichológus tanácsai
- Vekerdy Tamás: "Próbáljunk meg felelőtlen szülők lenni!"
- "Okostelefont vettél a gyerekednek? Miért nem vettél neki rögtön egy gramm kokaint is?" - interjú Vekerdy Tamással
- Vekerdy Tamás: Boldog gyereket csak boldog anya tud nevelni
Kép: TASZ / youtube